Így választ új nevet a következő pápa

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Minden pápa első tetteinek egyike, hogy új nevet választ magának: hogy miért és hogyan teszi azt, az az egyház tradícióiban van kódolva.

A mélységesen szimbolikus tett eredete a középkorban keresendő, és nagyban előrejelzi azt, milyen pápaságra számíthat a katolikus egyház, írja a CNN cikke.

Az első pápát, Szent Pétert még Jézus nevezte át, eredetileg ugyanis Simonnak hívták a férfit. Ezt a példát azonban nem kezdte el azonnal követni az egyház: II. János volt a következő, aki 533-535 közt az egyházat vezetve nevet váltott.

Idézőjel ikon

Mercuriusként úgy érezte, a római istenséggel vonható párhuzam nem szerencsés pápaként.

A következő, fejét névváltoztatásra adó Szentatya a 10. század pápája volt: Peter Canepanova nem akart II. Péterként működni, érthető okokból – a Péter nevet a pápák hagyományosan nem veszik fel, talán azért sem, mert egy régi babona szerint II. Péter lesz az egyház utolsó pápája. Ezután azonban egyre megszokottabb gyakorlattá vált a névváltoztatás, melynek mozgatórugója sokszor az volt, hogy olaszosabb hangzású nevet viselve vezethessék az egyházat.

Bíborosok lépnek be, de egyikük új pápaként távozik a konklávéról
Fotó: Maurix / Getty Images Hungary

A modern pápaság korában a névválasztás egyfajta hitvallást jelent. Szentek életével, cselekedeteivel való azonosulás mellett korábbi pápák nevének felvétele jelentheti, hogy örökségüket igyekszik tovább vinni az újonnan megválasztott egyházfő – vagy épp azt, hogy az általuk vétett hibákat igyekszik kijavítani.

Az új pápa ezeket a neveket kerülheti

A Péteren túl a következő neveket kerülik még az egyházfők:

  • Orbán – Galileo Galileit VIII. Orbán fogta perbe, a modern tudomány elleni hadviselésnek tűnhetne nevét felvenni
  • Pius – XII. Pius a második világháborúban betöltött ellentmondásos szerepe miatt.

Eddig egyébként a János a legnépszerűbb név pápák körében: 21-en választották. Ezután a Gergely, a Benedek és a Kelemen következnek. Ferenc pápa annak idején nagy feltűnést keltett azzal, hogy olyan névre esett választása, melyre korábban senkinek, de ez nagyon is logikus választás volt, hiszen Assisi Szent Ferenc is a szegények körében végzett munkája révén híresült el, ahogyan maga Ferenc pápa is sokat tett az elesettekért.

A következő pápa nevét azt követően jelentik majd be latin nyelven, hogy a fehér füst felszálltát követően elhangzik az ikonikus mondat: habemus papam.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.