Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újra megtörténhet az, amire már 80 éve nem volt példa: „új” csillag jelenhet meg az Északi Korona csillagképben.
A csillagászok rendszeres megfigyelés alatt tartanak egy távoli csillagrendszert, amelynek észleléséhez jelenleg még távcsőre van szükség, hamarosan azonban elég fényes lehet ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen. Az előrejelzések szerint ez mostantól kezdve szeptemberig bármikor megtörténhet.
Így válik láthatóvá az új csillag
A csillagászat egyik csodája az, ahogy a csillagok időnként látványosan felragyognak. Ha egy adott égitest korábban túl halvány volt ahhoz, hogy látható legyen, ilyenkor úgy tűnhet, mintha egy új csillag jelenne meg az égen. A távcső feltalálása előtt ezek „De nova stella”, vagyis nova (új csillag) néven váltak ismertté.
az Északi Korona csillagképben pontosan ez történhet.
Az esemény főszereplője egy „T Coronae Borealis” (T CrB) elnevezésű kettős csillag, amely egy vörös óriás és egy fehér törpe kombinációjából áll. Az utóbbi olyan intenzív gravitációval rendelkezik, hogy anyagot vonz el az előbbitől, ami egy úgynevezett akkréciós korongot hoz létre. Ez kicsit olyan, mint egy fekete lyuk.
Amikor az anyag egy része elég közel körül a fehér törpéhez, egészen addig melegszik, amíg robbanást nem okoz, ami fényerejének hirtelen megugrásához vezet.
A T CrB rendszer fénye a történelem során már többször megnövekedett, 2016-ban például meg is háromszorozódott, de mivel távcsövön keresztül továbbra is alig látszódott, kevesen törődtek vele. 1866-ban és 1946-ban viszont ragyogása a több ezerszeresére nőtt, így fényessége megközelítette a Sarkcsillagét, és szabad szemmel is láthatóvá vált. A csillagászok valami hasonlóra számítanak a következő időszakban is.
Nehéz pontosan megbecsülni az idejét
Hogy a T CrB felragyogása mikor történhet meg, arra vonatkozóan kétféle forgatókönyv létezik. Az egyik abból indul ki, hogy a két korábbi esemény között nagyjából 80 év volt a különbség, ami azt vetíti elő, hogy a következő valamikor 2025 végén várható.
A másik, amely Bradley Schaefer, a Louisiana Állami Egyetem professzorának kutatására épül, ellenben azt veszi alapul, hogy az 1946-os eseményt megelőzően a csillagrendszer fénye jelentősen tompult. Az elsötétedése és felragyogása közötti idő alapján a professzor úgy vélte,
a nova idén február és szeptember között ragyoghat fel.
Csak néhány napig lesz látható
A T CrB az év nagy részében Európából és Észak-Amerikából is megfigyelhető, kivéve szeptember-november környékén, amikor „nagyon közel” kerül a Naphoz az égen. A NASA arra számít, hogy amikor a robbanás bekövetkezik, a nova néhány napig szabad szemmel is látható lesz, majd körülbelül egy héten át távcsővel marad megfigyelhető. Ha szeretnéd látni, az Északi Korona csillagképen belül, a Vega és az Arcturus csillagok között kell majd keresned.
Kíváncsi vagy arra, hogy milyen messze van tőlünk a valaha észlelt legtávolabbi csillag? Kattints ide, és megtudhatod!
