Grönland ma tartja parlamenti választásait, amelyek tétje a sziget jövője és esetleges függetlensége. Az utóbbi időben Donald Trump amerikai elnök ismételten kifejezte szándékát Grönland megszerzésére, katonai erő alkalmazásától sem zárkózva el.
Grönland a világ legnagyobb szigete, amely Dánia autonóm területe, de egyre erősebbek a függetlenségi törekvései. Mindössze 56 ezer lakosa van, de stratégiai elhelyezkedése miatt fontos szerepet játszik a geopolitikában, és gazdasági potenciálja is nő a klímaváltozás miatt olvadó jég alatt rejlő nyersanyagoknak köszönhetően. Az Egyesült Államok többször is érdeklődött a sziget iránt – Trump már 2019-ben nyíltan felvetette a terület megvásárlásának ötletét, ami heves visszautasításra talált.
„Határozottan támogatjuk az önök jogát, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket, és ha úgy döntenek, szívesen látjuk önöket az Amerikai Egyesült Államokban” – jelentette ki az amerikai elnök a múlt héten a washingtoni Kongresszusban, a grönlandiakhoz címezve szavait. Donald Trump hozzátette: azon dolgozik, hogy megszerezze a szigetországot Dániától.
Erre egyértelműen szükség van a világ biztonsága érdekében. És szerintem meg is fogjuk kapni. Így vagy úgy, de a miénk lesz
– fogalmazta meg ki nem mondott fenyegetését az amerikai elnök, amivel kiverte a biztosítékot a grönlandiaknál, akik ragaszkodnak függetlenségükhöz és önrendelkezésükhöz.
Az ország miniszterelnöke is azonnal reagált.
Grönland nem eladó, és jövőjéről kizárólag a grönlandiak dönthetnek
– jelentette ki Múte Bourup Egede, hangsúlyozva, hogy a sziget polgárai nem amerikaiak és nem is dánok, hanem grönlandiak.
Grönland ma tartja parlamenti választásait, és a kampányidőszak egyik fő témája éppen a Dániától való teljes függetlenség volt. A voksolás eredményei tehát meghatározóak lehetnek az ország jövője szempontjából, különös tekintettel az önállósodási törekvésekre és a nemzetközi érdeklődésre a sziget stratégiai jelentősége miatt.
