A világ egyik legrettegettebb börtönét nyitja újra Donald Trump

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Számos hollywoodi szuperprodukció készítőjét is megihlette már a legendás módon szigetre épült, rettegett ítélet-végrehajtó intézmény, a hírhedt Alcatraz. A törvény erejének hangsúlyozásaként Donald Trump most az újranyitását fontolgatja.

Még nem teljesen tisztázott mennyire komoly az Amerikai Egyesült Államok elnökének azon szándéka, hogy újranyitja az 1963-ban bezárt Alcatrazt, de az biztos, hogy a szigetre épült komplexumot

Idézőjel ikon

a világ egyik legrettegettebb ítélet-végrehajtó intézményeként tartották számon, ahol többek között maga Al Capone is raboskodott.

Már a félelmetes börtön újranyitásának a gondolata is "lebilincselő"

Donald Trump közösségimédia-felületén tette nemrég közzé abbéli szándékát, hogy az Amerikát túl régóta sújtó kegyetlen, erőszakos és visszaeső bűnelkövetők méltó gyűjtőhelyének szánt börtönt újjáépíttetné és újra megnyitná. A ma múzeumként jelentős turistatömegeket vonzó épületegyüttes átépítése ugyan a szakértők szerint komoly forrásokat venne igénybe, ahogy anno fenntartása is igen költséges volt, de az amerikai elnök szerint 

Idézőjel ikon

„a törvény, a rend és az igazságosság szimbólumaként” szolgálhatna

újranyitása esetén.

 Az Alcatraz rövid története

A San Franciscó-i Golden Gate hídhoz közeli sziget az 1700-as évek második felében élő Juan Manuel de Ayala spanyol hajóstól kapta nevét. Ő fedezte fel Kaliforniának ezt a vidékét, és a jobbára terméketlen homokkőből, valamint palából álló szigetet is ő nevezte el őslakóiról, a szula madarakról (spanyolul alcatraz) La isla de los alcatraces, vagyis a Szulák szigetének. A művelhetetlen talajú szigeten előbb világítótorony, majd haditengerészeti védelmi erőd épült. Az Alcatrazt aztán a 20. század elején alakították át katonai börtönné, s csak később, az 1930-as évektől lett az amerikai szövetségi börtönrendszer által elítélteknek is hírhedt befogadóhelye.

Ha érdekel, mit ettek a rabok egy átlagos napon anno az Alcatrazban, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.