Történelmi katasztrófa közeleg: víz nélkül maradhat ez a főváros

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kabul, Afganisztán hatmilliós fővárosa súlyos vízhiány fenyegető helyzetével néz szembe, olyan mértékben, hogy a város lehet az első modern főváros, amely teljesen elfogyasztja föld alatti vízkészletét 2030-ig.

Egy új jelentés szerint a város alapvető vízfogyasztása jóval meghaladja a természetes utánpótlás mennyiségét. A gyors népességnövekedés, a klímaváltozás, valamint az ellenőrizetlen vízkivétel következtében a talajvízszint emelkedő ütemben apad, az eredmények pedig már most drámai hatásokat idéznek elő: számos kút beszűnt működni, és a megmaradt felszíni vízforrások rossz minőségűek, gyakran szennyezettek.

A víz nagy része szennyezett

A Mercy Corps legfrissebb, júliusi jelentése szerint az elmúlt tíz évben a talajvíz szintje mintegy 30 métert zuhant Kabulban, és jelenleg körülbelül 44 millió köbméterrel több vizet emelnek ki évente, mint amennyi pótolódik, ez a meredek eltérés akár teljesen ki is merítheti a készleteket 2030-ig. Ugyanakkor a megmaradt víz jelentős része szennyezett: a népesség 80 százaléka számára felhasználható víz toxinokat, például szennyvizet vagy mérgező anyagokat tartalmaz. 

A vízkészlet túlnyomó része szennyezett
Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

A következmények már most előreláthatóak: a családoknak naponta fizetniük kell a vízért, miközben gyermekeiket az iskolába járás helyett a vízbegyűjtés köti le A városban már javában használják a vízszállító tankereket és mélykutak fúrására költenek, de ezek az intézkedések csak átmeneti segítséget nyújtanak. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nemzetközi szankciók és az infrastrukturális nehézségek miatt a fejlesztések tömegesen elmaradtakHa nem indítanak azonnali, átfogó intézkedéseket, beleértve a föld alatti utánpótlásra épülő rendszerek fejlesztését és a vízhasználat fenntartható szabályozását, Kabul valóban az első modern főváros lehet, amely a vízhiány miatt megbénul. A helyiek már most azon dolgoznak, hogy túléljék a következő éveket, de a krízis valódi megoldását csak célzott, nemzetközi összefogás hozhatja el.

Ha kíváncsi vagy az országra, ahol vészhelyzetet hirdettek egy kiszáradt tó miatt, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.