Csak írásos engedéllyel látogatható ez a tó: sebeket gyógyít a vize

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szent helyként tartják számon a kanadai Osoyoostól 9 kilométerre nyugatra található Kliluk-tavat, amely különös pöttyeiről vált messze földön híressé. Turistának látni azonban szinte lehetetlen, miután szigorú felügyelet alatt áll: a gyógyító tó az okanagan nemzet védett kulturális öröksége, így csak engedéllyel látogatható.

Brit Columbia államban a helyiek által csak Spotted Lake-nek, vagyis pöttyös tónak nevezett állóvíz története az okanagani törzshöz kötődik, amely tagjai hosszú idő óta gyógyítóként tekintenek rá. Mi tagadás, a ránézésre is különleges természeti képződmény telis-tele van értékes kincsekkel.

Rengeteg ásványi anyagot tartalmaz a tó vize

Ez a Kanada legforróbb területén található tó ugyanis amellett, hogy a világ egyik legmagasabb sótartalmú vize, magas koncentrációban tartalmaz más ásványi anyagokat is, köztük magnézium-szulfátot, kalcium- és nátrium-szulfátot, valamint nyolc további értékes anyagot, nyomokban ezüstöt és titánt. Egyedi foltjait éppen ezeknek köszönheti: a forró, nyári napsütésben a tó vize elpárolog, a kikristályosodó ásványi anyagok pedig a kis, különálló medencékben pöttyöket alkotnak.

Ezek színe pedig attól függ, hogy milyen az ásványianyag-összetételük.

Nem csoda, hogy a világ egyik legkülönlegesebbjének számít a Kliluk-tó
Fotó: Matt_Collingwood / Getty Images Hungary

Szent helynek tartják a tavat

A helyiek máig szent helyként tisztelik a tavat, vizét már az őslakos indiánok is gyógyászati célokra használták, ízületi és mindenféle fájdalom, valamint bőrbántalmak és megannyi betegség esetén teljes testtel merültek el benne. Mi több, a törzsi háborúk idején megsérült indiánok a sebeiket is e vízben gyógyították. 

Idézőjel ikon

A hiedelem szerint a különböző foltok mindegyikének megvan a maga gyógyító tulajdonsága.

Az első világháborúban ugyanakkor a Kliluk ásványait lőszergyártáshoz is felhasználták, a sók lefölözésére kínai munkásokat alkalmaztak. Ennek hozama állítólag elérte a napi egy tonnát. 

A tó jelenleg csak írásos engedéllyel látogatható
Fotó: Nalidsa Sukprasert / Getty Images Hungary

A végsőkig harcoltak a területért

A tavat körülvevő föld 40 évig magántulajdonban volt, 1979-ben a tulajdonos, Ernest Smith egy tóparti gyógyfürdőt álmodott ide. E terv végül meghiúsult, a helyi törzsek vezetői ugyanis mindent megtettek azért, hogy megmaradhasson számukra e vidék. A területet így végül 2001-ben a szövetségi kormány szerezte meg az Okanagan nemzetség számára. A tó jelentőségét még inkább fokozza, hogy egy nyilatkozat is született e természeti képződményről: 

Idézőjel ikon

„Az Okanagan nemzet elfogadta a Teremtőtől ránk ruházott egyedülálló felelősséget, hogy minden időkig védelmezőként szolgáljunk a területeinken lévő földeknek és vizeknek, hogy minden élőlény újjászületve térjen vissza hozzánk. Amikor mi gondoskodunk a földről és a vízről, a föld és a víz gondoskodik rólunk. Ez a mi törvényünk.”

Csak engedéllyel látogatható

Ma egy útszéli tábla jelzi a látogatóknak, hogy a tó kulturális és ökológiailag érzékeny terület, valamint az Okanagan Syilx népének hagyományos gyógyászati tava. A területet így el is zárták a turisták elől annak érdekében, hogy érintetlenül őrizhessék meg azt a jövő nemzedékei számára – az Okanagan nemzet által felügyelt tó így csak írásos engedéllyel látogatható.

Az út mentén egy tábla is jelzi, hogy a tó kulturális és ökológiailag érzékeny terület
Fotó: Extemporalist / Wikimedia Commons

A foltos víz azonban nemcsak a kilátón innen kukucskálható meg, hanem a biztonsági előírások betartása mellett az autópályáról is, ahonnan különleges panoráma nyílik e páratlan természeti csodára. 

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan tűnt el a világ egykor legnagyobb tava, olvasd el az erről szóló írásunkat is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.