A parajdi sóbányából szivárgó, esetleg kiszivattyúzandó sós víznek súlyos ökológiai következményei lehetnek nemcsak a környék patakjaira, hanem a Tiszára nézve is. Ráadásul a probléma Magyarországon is jelentkezhet.
A romániai Maros megyében jelenleg több településen emberi fogyasztásra alkalmatlan a vezetékes víz a parajdi bányából szivárgó sós víz miatt. Ez azonban csak az egyik következménye a katasztrófának, amely az élővilágra nézve is pusztító lehet – írja a Maszol.
Rengeteg só juthat Parajdról a Tiszába
A folyóvizekben élő állatok ugyanis csak bizonyos – jellemzően nagyon alacsony – sótartalmat tudnak elviselni, és azt is csak rövid ideig. Jelenleg még szerencsés ilyen szempontból a helyzet, hiszen a tavaszi olvadás miatti magasabb vízhozam segíti a hígulást. A nyári alacsonyabb vízszint mellett azonban sokkal súlyosabbá válhat a probléma. „Ha most, három héten belül sikerül elvezetni a sós vizet, még enyhíthető a kár. Ha viszont ez elhúzódik júliusra, az sokkal súlyosabb következményekkel járhat” – mondta a lapnak Nagy András Attila biológus.
A sókoncentráció megnövekedése ráadásul nem csak lokális probléma. „Ha véletlenül túl nagy mennyiségű só kerülne a Korond-patakba, onnan a Kis-Küküllőbe, az nemcsak helyi problémát jelentene. A Kis-Küküllő ugyanis egyesül a Nagy-Küküllővel, majd a Marosba torkollik, onnan pedig a Tiszába jut” – mondta a szakember, majd hozzátette:
„ez azt jelenti, hogy a sóterhelés hatása akár Magyarországig is elérhet”.
Ez azért is vésztjósló, mert hamarosan kezdődik a Tiszán a tiszavirágzás – ilyenkor a kérészek sokkal kiszolgáltatottabbak, alacsonyabb a stressztűrőképességük. Márpedig ezek a rovarok nagyon fontos szerepet töltenek be a folyó ökoszisztémájában. A halakra is veszélyt jelenthet a sókoncentráció emelkedése. A szakember elmondása szerint ugyanis az ikrák már le vannak rakva, és ezek a fejlődő halembriók sokkal érzékenyebbek bármilyen stresszre, így a sóstresszre is.
