Víz alatti „bozóttűz” pusztítja ezt az egyedülálló természeti kincset: tehetetlenek vagyunk ellene

Olvasási idő kb. 2 perc

A gyönyörű Ningaloo-zátony a nyugat-ausztráliai partvidék egyik legnagyobb természeti kincse, amelyre most minden eddiginél nagyobb veszély leselkedik: az emelkedő vízhőmérséklet hatására tömegesen pusztulnak el a korallok. A tudósok szerint olyan jelenséggel állunk szemben, amit joggal nevezhetünk „víz alatti bozóttűznek”.

Ausztrália keleti partján fekvő híres Nagy-korallzátony mellett kevesen ismerik a nyugaton elterülő Ningaloo-zátonyt, amely a világ legnagyobb peremzátonya. Egyedülálló ökoszisztémájában bálnacápák, ráják és színpompás korallok élnek, a búvárok és természetvédők paradicsoma. Most azonban komoly válságban van.  A 2023-ban a Karib-térségből indult tengeri hőhullám mára elérte Nyugat-Ausztrália partjait. A melegebb víz hatására a korallok elveszítik a színüket és „kifehérednek”, ez az úgynevezett korallfehéredés. Bár egyes példányok képesek lehetnek a regenerálódásra, a tudósok szerint a hőmérséklet annyira tartósan magas, hogy ez a kevésbé valószínű forgatőkönyv.

Súlyos következmények

A jelenség drámai: ez az első alkalom, hogy Ausztrália keleti és nyugati partján egyidőben történik ilyen mértékű korallfehéredés. A kutatók ezt már nem egyszerű ökológiai problémának, hanem katasztrófának tekintik. Egyikük úgy fogalmazott: „egy olyan, mint egy tomboló bozóttűz a víz alatt, amely hónapok óta perzseli a zátonyt”. A változások már a turisták számára is nyilvánvalóak:

Idézőjel ikon

„Mintha egy koralltemetőben úsztam volna”

– mondta egy látogató. 

A korallzátonyok nem csak a vízi élőlények életét határozzák meg
Fotó: Lea McQuillan / 500px / Getty Images Hungary

A probléma kiindulópontja pedig az emberi tevékenység. A szakértők egyöntetűen állítják: az éghajlatváltozás és az azt hajtó szén-dioxid-kibocsátás okolható a tengerek felmelegedéséért. A NASA szerint az óceánok szenvedik el a globális felmelegedés 90 százalékát, és az elmúlt évtized volt a valaha mért legmelegebb. A paradoxon még szembetűnőbb, ha tudjuk, hogy nem messze Ningaloo-tól működik a világ egyik legnagyobb fosszilis tüzelőanyag előállítója, az északnyugati gázmező, amelynek működését az ausztrál kormány 2070-ig engedélyezte. Ugyanez a vállalat, a Woodside, most egy még nagyobb, eddig feltáratlan gázmező engedélyeztetésén dolgozik.

A természetvédők szerint teljesen abszurd, hogy miközben a zátonyok a klímaváltozás hatásait hangsúlyozzák, a döntéshozók újabb fosszilisprojekteknek adnak zöld utat.

Idézőjel ikon

Olyan, mintha úgy csodálnánk az Amazonas esőerdejét, miközben felgyújtjuk

– mondta egy szakértő.

A kutatók próbálnak segíteni: feltérképezik a korallokat, figyelik a regenerációjukat, és laboratóriumban hőállóbb változatokat tenyésztenek, amelyeket később visszatelepítenének a tengerbe. Ezek a próbálkozások azonban csak ideiglenes megoldások lehetnek, ha közben nem csökkentjük a globális széndioxid-kibocsátást.

A korallok ugyan nem építenek házakat, mégis több százmillió ember megélhetését, a partok védelmét és a tengeri biodiverzitás fennmaradását biztosítják. Ha nem vigyázunk rájuk, a következmények az egész emberiségre visszaütnek. A tudósok szerint most még tehetünk érte, de már nem sokáig.

Ha kíváncsi vagy Európa legveszélyesebb tengerpartjára, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Gyereknapon azokra is gondoljunk, akiknek túl korán kellett felnőniük

Gyereknapon ne csak a szálló vattacukrot kergető gyerekekre gondoljunk! Ne csak azokra, akik hangja visszhangzik a körhintán, és ne is csak azokra, akik este izgatottan számolják, hány lufit gyűjtöttek aznap. Gyereknapon azokra is gondolnunk kell, akiknek valamiért túl korán kell felnőniük.

Szülőség

Ennyit kapnak SZÉP-kártyára a nyugdíjasok: szinte mindenki jogosult

Akár évi 200 ezer forint támogatást is kaphatnak a nyugdíjasok egy külön SZÉP-kártyára a kormány tervei szerint. A juttatás a jelenlegi elképzelések alapján az idősek döntő többségéhez eljuthatna, és nemcsak pihenésre, hanem élelmiszerre, gyógyszerre és egészségmegőrzésre is fel lehetne használni.

Életem

6 évente kötelező ez a vizsgálat, ha ilyen házban laksz: életet menthet

Komoly kockázatot jelenthetnek a régi, elhanyagolt vagy karbantartás nélküli elektromos hálózatok. Egy karbantartás nélküli rendszer ugyanis nemcsak kiterjedt áramszünetet okozhat, hanem közvetlen tűz-, robbanás- és áramütésveszélyt is jelenthet, sőt közvetve még a víz- és gázvezetékek biztonságát is veszélyeztetheti.

Testem

Miért vagy fáradt még akkor is, ha alszol?

Hiába alszunk eleget, előfordulhat, hogy reggel mégis fáradtan ébredünk. Ennek oka sokszor nem az alvás mennyisége, hanem a minősége. A stressz, a túlpörgés, a horkolás, az alvási apnoé vagy akár a nyugtalan láb szindróma is megzavarhatja az éjszakai pihenést.

Testem

A cöliákia rejtőzködő tünetei: ezek az első intő jelek

Gyakran küzdesz megmagyarázhatatlan fáradtsággal, makacs vashiánnyal, hajhullással vagy kellemetlen szájüregi aftákkal, de az emésztéseddel látszólag minden rendben van? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a lisztérzékenység, vagyis a cöliákia mindig súlyos hasmenéssel és gyomorgörcsökkel jár, pedig ez az autoimmun betegség más tünetekkel is jelentkezhet. Sokszor egészen finom, atipikus jelekkel figyelmeztet, amelyeket ha hajlamosak vagyunk félvállról venni, komoly egészségügyi károkat okozhatunk magunknak. Összegyűjtöttük a leggyakoribb rejtett tüneteket, amelyek mögött valójában a glutén állhat.

Offline

Bosszút állt a győrieken Napóleon: 40. születésnapján ért sérelme miatt vágott vissza

Az 1809-es győri csata a magyar történelem egyik legfájóbb pontja, ahol a hazai nemesi felkelők csúfos vereséget szenvedtek Napóleon modern hadseregétől. Ám a történelemkönyvek ritkán mesélnek arról, mi történt a harcok után. Augusztus végén a francia császár Győrben szállt meg, ahol a katonák hatalmas bulit csaptak a 40. születésnapja alkalmából. A legenda szerint a mulatság olyan zajosra sikerült, hogy a kialvatlan, dühös ünnepelt radikális bosszút állt: felkapott egy ágyúgolyót, és kidobta azt az ablakon. A golyó azóta is ott áll a győri ház falában – utánajártunk a történelem talán legbizarrabb születésnapi történetének.