Bak-csomópont? Vagy Bach? Nem, a BAH-csomópontnak semmi köze a zeneszerzőhöz

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Még mindig sokan hiszik, hogy azt a bizonyos budai csomópontot a nagy német zeneszerzőről nevezték el, de más variációk is születtek már az ügyben. Pedig a megoldás elég egyszerű.

A XI. és XII. kerület határán, a Sas-hegy és a Gellérthegy közötti katlanban található forgalmas közlekedési csomópont nem csak az autóforgalom szempontjából jelentős: a 17-es és a 61-es villamos és számos buszvonal megállója is, továbbá itt található a Kongresszusi Központ, a Novotel Budapest Congress szálloda és a Gesztenyés-kert. A BAH-csomópont a tévhittel ellentétben nem Johann Sebastian Bach után kapta nevét, bár voltak kezdeményezések az átnevezésére.

A csomópont neve egyszerű rövidítés, ugyanis három út, a Budaörsi út, az Alkotás utca és a Hegyalja út találkozásánál található – ezek kezdőbetűit kapcsolták össze az élelmes névadók. A környék közlekedésének átalakítása 1964-ben, az új Erzsébet híd átadásával kezdődött, miután elődje a világháborúban elpusztult. Három évvel később irányonként kétsávosra szélesítették a Hegyalja utat az Alkotás út és a Döbrentei tér közötti szakaszon, 1972-re pedig az Alkotás út és a Villányi út kiszélesítése is megtörtént: előbbi irányonként három-, utóbbi kétsávos lett. A felüljárót azonban csak 1976-ban adták át, a BAH-csomópont ekkor nyerte el mai formáját.

A felüljáró építése, 1975.
Fotó: Fortepan / Kádas Tibor

A felüljárót már egy évvel később át akarták nevezni, Radnai Lóránt építészmérnök javasolta a városatyáknak az Alkotás híd nevet, de az ötletből nem lett semmi. Johann Sebastian Bach először 1985-ben került a képbe, amikor a jogász és közíró Del Medico Imre felvetette, hogy a leghíresebb barokk zeneszerző születésének háromszázadik évfordulója alkalmából adományozzák a Bach-csomópont nevet a területnek. A kérdés másfél évtizedig napirenden maradt, végül 2000 májusában döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy meghagyja a csomópont eredeti nevét, amely azóta sem változott.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a Cházár András utca  névadójának kilétét fedtük fel.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.