Kinek a keze volt aranyból az Aranykéz utcában?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az V. kerületi Aranykéz utca nevét a legtöbben Krúdy Gyula elbeszéléséből és a ’90-es évek egyik legborzalmasabb maffialeszámolása kapcsán ismerik. De vajon honnan ered ez a furcsa, kicsit egzotikusnak ható utcanév?

A Régiposta és a Türr István utca között található közterület a 18–19. század fordulóján megnyílt fogadó után kapta elnevezését, amely a mai Régiposta utca 8. szám alatt állt egykor. A kicsi, egyemeletes, manzárdtetős épületben helyet foglaló létesítmény legismertebb jellegzetessége a kiálló vashorogra függesztett, szabadon himbálózó cégér volt, amely egy bearanyozott szőlőfürtöt tartó kezet ábrázolt, és már messziről magára vonta a környékre tévedők figyelmét.

Az Arany Kéz Fogadó gyorsan népszerű lett a környéken, olyannyira, hogy már az 1800-as évek elejétől Goldene Hande Gasse néven emlegették a pestiek a neki helyt adó közterületet, később ezt fordították le – szó szerint – Aranykéz utcára. A fogadóba szívesen jártak a környékbeli színházak német és magyar színészei, baráti körével gyakran megfordult itt Petőfi Sándor, aki a szabadságharc alatt itt tartotta az Egyenlőségi Klub összejöveteleit, de Katona József, Kisfaludy Sándor és Vajda János szintén törzsvendégnek számított.

Az Aranykéz Hotel egy évvel a lebontás előtt, 1913-ban.
Fotó: Nok Gyula Fõvárosi Múzeum (Budapest) Kiscelli Múzeum (Budapest). Fotólabor

A forradalom után fokozatosan csökkenni kezdett a fogadó népszerűsége, ezzel együtt a színvonal is, mégis még több mint hatvan évig húzta a létesítmény. Utolsó tulajdonosai, Lyka Sándor és Lyka István 1914-ben döntöttek úgy, hogy a végleg fenntarthatatlanná vált fogadót bezárják, az épületet pedig elbontatják. Az egykori jó nevű „közintézményből” mára csak a legendás címer maradt meg, amelyet az érdeklődők az óbudai Kiscelli Múzeumban tekinthetnek meg.

Krúdy Gyula két évvel később megjelent elbeszélésfüzérében, az Aranykéz utcai szép napokban emlékezett meg a pesti belváros egykori jellegzetes biedermeier hangulatáról.

1998 júliusában az Aranykéz utca szomorú esemény miatt vonult be a magyar kriminalisztika történetébe: Portik Tamás milliárdos bűnöző, az olajszőkítési botrány kulcsszereplője felbujtására a szlovák Jozef Roháč egy kis Polskiba rejtett pokolgéppel végzett a rivális Boros József Károly vállalkozóval. A robbantásos merényletben négy ember (köztük három ártatlan személy) vesztette életét, és húszan megsérültek.

Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a népligeti Lengyel sétányról nyomoztuk ki, hogy miért hívják így.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.