Hátborzongató helyet hagytak maguk után a szovjetek: jégpáncél borítja egykori bázisukat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy sziklás kiszögellésen, az Antarktisz Viktória-föld nevű régiójában található a Leningrádszkaja elhagyatott kutatóállomás. A bázis a szovjet idők relikviája, amely ma is úgy áll ott, mintha az egy jégbe fagyott kísértet lenne a múltból.

Az Antarktisz rideg, jéggel borított tájai rejtélyes emberi történeteik miatt is lenyűgözőek. Ezek közül az egyik legkülönösebb az elhagyott Leningrádszkaja kutatóállomás, amely már több mint három évtizede áll a hófehér, zord sziklákon.

Több mint öt évtizede épült

Az állomást 1971-ben hozta létre a Szovjet Antarktiszi Expedíció egy egész évben működő kutatóbázisként, ahol szovjet tudósok két évtizeden át meteorológiai, mágneses, oceanológiai vizsgálatokat végeztek. 

Zord sziklaszirten áll még ma is a szovjet bázis

A magas sziklaszirt tetején magasodó állomáson kutatók számára állandó kihívást jelentettek a tomboló szélviharok és a barátságtalan időjárás. A hely sorsa végül 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után pecsételődött meg: az anyagi támogatás megszűnt, így a szovjeteknek nem volt más lehetőségük, mint kiüríteni a helyet. Azóta a bázis épületei elhagyatottan állnak, némelyikben még ma is ott vannak a korabeli felszerelések és élelmiszercsomagok, mintha csak egy kis időre mentek volna el a tudósok. 

Az egyik épület különösen figyelemre méltó: tetején egy minaretre emlékeztető gömb domborodik, amely különös sziluettet rajzol a fehér horizontra. 

Noha az elmúlt években a modern Orosz Antarktiszi Expedíció több alkalommal is felvetette az állomás újranyitásának ötletét, mi több, jégtörő hajókat is küldtek a helyszín közelébe, ezidáig nem történt semmi: Leningrádszkaja most is ugyanolyan csendes, mint amikor elhagyták.

A dr. Juhász Árpád geológussal készült interjúnkat is jánljuk figyelmedbe. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.