A világ legnépszerűbb szimbólumát Luther neje indította hódító útjára?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A világ egyik legismertebb jelképe a szív szimbóluma, melyet a szerelem, szeretet és más pozitív érzelmek, illetve az egészség kifejezésére használnak az élet szinte minden területén a romantikus képeslapoktól a graffitin keresztül az online kommunikációig. De hol és hogyan keletkezett ez a jelkép, és miért éppen ezt az alakzatot tették meg a szív és a szeretet kifejezőjévé?

A középkori orvosok nem tudták, hogyan néz ki a valódi szív

A szimbólum eredetét illetően számos elképzelés létezik, a legnépszerűbb szerint egy ókori görögök és rómaiak által használt egykori gyógynövény, a szilfium, más néven lézerfű jellegzetes alakú termése után keletkezett. A szilfiumot az ókori mediterrán kultúrák ételízesítő fűszerként, reuma ellen és fogamzásgátlóként is használták, utóbbi miatt kapcsolódott össze a köztudatban a szerelemmel és a szexualitással; idővel annyira népszerű növénnyé vált, hogy tömegszámra irtották, minek következtében kipusztult, a legenda szerint az utolsó szilfiumtövet Néró római császárnak ajándékozták hódolói.

Krisztus sebeit ábrázoló német műalkotás a 15. századból
Fotó: Wikimedia Commons

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a szív szimbóluma a valódi, ember szerv elképzelt alakja nyomán született: Arisztotelész és a 2–3. században élt görög származású római orvos-filozófus, Galénosz a szívet körte alakúnak írták le, a középkori orvosok pedig, akik az egyházi tiltás miatt nem végezhettek boncolásokat, az ókori tudósok műveire hagyatkoztak anatómiai ismereteikben. Több korabeli, kézzel rajzolt anatómiakönyv, köztük a 14. századi itáliai orvos, Guido da Vigevano műve is ilyen formájúként ábrázolja az ember mellkasában dobogó szervet.

Egyesek szerint még az is előfordulhat, hogy a szívszimbólum a női mellekről vagy éppen a herezacskóról kapta jellegzetes formáját, bár ezek kevésbé népszerű teóriák. A hiedelem, miszerint a szeretet, szerelem érzése a szívből ered, szintén az ókorra vezethető vissza, amikor a rómaiak azt gondolták, ezeket a pozitív érzéseket közvetlenül a mellkasunkban érezzük, ugyanis itt található az emberi test érzelmi központja.

Luther Márton miatt küldünk szívecskét egymásnak?

A két motívum, vagyis a szív mint szerelem és a sok helyütt és sokféleképp megjelent körteszerű szívalakzat összekapcsolása végül a késő középkorban történt meg – a szimbólum első ismert efféle használata egy Thibau névre hallgató 13. századi francia szerző Le roman de la poire, azaz A körte románca című művének egyik iniciáléján bukkan fel, melyen egy térdeplő úriember a szívét nyújtja ajándékba kedvese számára. A reneszánsz idején a szívszimbólum igazi virágkorát élte, rengeteg művészeti alkotáson, például Giotto és Andrea Pisano munkáin jelent meg, elsősorban Jézus szívét jelképezve.

Valentin-napi képeslap 1909-ből
Fotó: Kean Collection / Getty Images Hungary

A tudósok ugyan a 16. században már felfedezték a szív valódi kinézetét, a művészeknek hála továbbra is népszerű maradt a stilizált, „arisztotelészi” szívábrázolás, megjelent például a kártyákon és nemesi családok címerében is. A reformáció új jelentésekkel töltötte meg a szimbólumot, Luther Márton egy fehér rózsában lévő piros szívet, közepén fekete kereszttel használt személyes pecsétjeként, melyet a legenda szerint egy felesége által hímzett személyes ajándék ihletett.

A videójátékoknak is elengedhetetlen kelléke

Talán innen és az angol–amerikai protestáns hagyományból eredeztethető a 18–19. században keletkezett szokás, hogy Valentin-napon szívecskét küldjenek ajándékba az emberek szerelmüknek: az élelmes vállalkozók természetesen gyorsan ráharaptak a hagyományban rejlő pénzkereseti lehetőségre, és megszülettek a szívecskével ellátott üdvözlőlapok, édességek, ékszerek-bizsuk és egyéb ajándéktárgyak, melyeknek máig nagy divatja van.

Szuvenírbolt New Yorkban
Fotó: George Rose / Getty Images Hungary

A modern és posztmodern tömegkultúra később még újabb jelentésekkel ruházta fel a szív jelképet, az 1970-es években például megszületett az autók lökhárítójára ragasztható matricákon, pólókon és egyéb formákban terjesztett I * NY, vagyis I Love New York („Szeretem New Yorkot”) szlogen, mellyel az alakzat hivatalosan is az angol „love” („szeretni”) ige vizuális megfelelőjévé avanzsált. A videójátékokban a szívecskék a játékos megmaradt életeit jelenítik meg, és napjainkban a különféle szívbarát (zsírszegény, koleszterincsökkentett satöbbi) élelmiszereken, termékek csomagolásán is felbukkan. Az internetes és modern telekommunikációs ikonográfia természetesen szintén alkalmazza a szívecskét és annak különböző formáit a szerelem és egyéb érzelmek megjelenítésére emotikonok (<3>

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.