Görögország egyik legismertebb szigete, a középiskolai történelemórákról is ismerős Délosz nagy veszélyben van. A görög mitológiában Apollón és Artemisz szülőhelyének tartott sziget ugyanis süllyed. A kutatók szerint az apró, sziklás földterület évtizedeken belül víz alá kerül.
Délosz arra van ítélve, hogy körülbelül 50 éven belül eltűnjön – állapították meg a kutatók. Az Égei-tengeren, Mykonos közelében fekvő, kb. 5 km hosszú és 1 km széles szigetet az i. e. harmadik évezred óta lakják emberek, később a görög mitológia fontos helyszíneként vált ismertté: Apollón napisten és ikertestvére, Artemisz, a hold istennőjének szülőhelye volt. Az i. e. IX. századra Délosz Apollón szentélye lett. A zarándokok egész Görögországból elutaztak, hogy meglátogassák a szent szigetet, amely az UNESCO szerint a tengeri kereskedelem csomópontja is volt. A Kr. e. V. században itt tartották a Déloszi Szövetség gyűléseit, míg Periklész Athénba nem tette át a székhelyet. Délosz régészeti lelőhelyként is nagyon gazdag, az i. e. harmadik évezred és a korai kereszténység között több égei-tengeri civilizáció is járt erre.
Hamarosan elsüllyed Apollón szigete
A gyönyörű szigetet ma az éghajlatváltozás miatt emelkedő tengerszint veszélyezteti. A kutatók 150 éve tanulmányozzák Déloszt, a tengerszint csak az elmúlt évtizedben közel 30 métert emelkedett egyes részein. Ugyanakkor a sziget fokozatosan süllyed a tektonikus lemezek mozgása miatt.
A kutatók a legnagyobb károkat egy olyan területen találták, ahol a Kr. e. első és második századból származó raktárépületek találhatók. Télen víz jut be a raktárakba, ami tönkreteszi a falakat, újabb és újabb falak omlanak össze. Az utazók számára ezek a sérülékeny építmények tiltott területnek számítanak. Délosz mégis népszerű turistacélpont, és a nagy gyalogosforgalom súlyosbítja a problémát. A látogatók nem tartják be a szabályokat, gyakran járják be a lezárt területeket, ami felgyorsítja a sziget pusztulását.
Déloszt több tízezren lakták egykor
A sziget fontos helyszín volt az ókorban. Egyéb jelentős építményei közé tartozik az Apolló-szentély, egy hellenisztikus település maradványai és egy terasz oroszlánok szobraival. Fénykorában mintegy 30 000 lakossal büszkélkedhetett. De miután Kr. e. 88-ban és Kr. e. 69-ben is megtámadták és kifosztották, a szigetet fokozatosan elhagyták a lakói.
A tenger okozta károk elhárítása érdekében a szakértők fagerendákat helyeznek el az ókori falak egy részének alátámasztására, de komolyabb beavatkozásokra lesz szükség a szerkezetek megőrzéséhez.
Más városoknak is meggyűlik a baja a tengerrel, elsüllyedhetnek 2050-re
Minden tengerparti város jelentős, jelenleg a tengerszinten fekvő részeket veszít el. A szakértők szerint hiába már a kevesebb műanyag, nem menti meg ezeket a területeket. Indonéziában Jakarta városának jelentős része 2050-re víz alá kerülhet. Hasonló helyzetben van Lagos (Nigéria), Houston (Texas, USA), Daka (Banglades) és Bangkok (Thaiföld). De nem kell ennyire messzire menni, Olaszországban Velence is minden évben süllyed. Az ország 2003-ban kezdett építeni egy akadályt az árvíz ellen, ezt Mose-nak hívják. Az árvízvédelmi rendszer az utóbbi években többször is megakadályozta, hogy Velence víz alá kerüljön.
Hollandiában Rotterdam is folyamatos veszélyben van, a városának 90 százaléka a tengerszint alatt fekszik. Az óceánok vízszintjének emelkedésével pedig nő az árvízveszély. 1953. január 31. és február 1. között az óceán elöntötte Hollandiát, ami 1835 emberéletet követelt. Emiatt az ország kormánya komolyabb árvízvédelmi rendszer kialakítása mellett döntött. A Delta-terv (hollandul: Deltawerken) nevű rendszert a Rajna, a Maas és a Schelde folyók torkolatának védelmére tervezték meg. A munkálatok 1998-ban fejeződtek be, a Rotterdam melletti Nieuwe Waterwegben található Maeslantkering viharárvízgát befejezésével.
Elképesztő módon emelkedik a tenger vízszintje a Mexikói-öbölben, ha így folytatódik, hamarosan víz alá kerülhet Alvarado faluja. Ismerd meg az alábbi cikkünkből, mi történik a helyiekkel.
