Szinte pontosan 100 évig volt „nyugtunk” az egyik legnagyobb vírus okozta világjárvány, a spanyolnátha kitörése, és a Covid–19 felbukkanása között. Sok hasonlóság van a két vírus okozta járvány terjedése és lefolyása között, de bárcsak már a Covid–19-ről is múlt időben beszélhetnénk.
Ha a spanyolnáthának valósághűbb nevet akarnánk adni, hívhatnánk inkább amerikai náthának, hiszen Európába az amerikai katonák hozták magukkal. Még hitelesebb lenne közép-ázsiai náthának hívni, ugyanis valójában onnan eredt. Azért kötjük, tévesen, mégis Spanyolországhoz a betegséget, mert onnan származhattak az első leírások a kórról.
1918-ban kezdte szedni áldozatait egy olyan lakosság körében, amelynek szervezete, főleg immunrendszere az I. világháború alatt kellően legyengült ahhoz, hogy könnyű prédájává váljon az egyébként is drasztikus kórokozónak. Mivel Spanyolország semleges maradt a nagy háborúban, ezért a sajtó cenzúrája sem érintette annyira, mint más országokat. Így eshetett, hogy onnan származtak az első híradások a betegségről, jóllehet, az amerikai csapatok elsőként Franciaországba érkeztek, magukban a vírussal.
Ha precízek akarunk lenni, akkor náthának sem hívhatjuk, mert egy H1N1-vírusról van igazából szó, amely az A típusú influenzavírusok egyik alfaja. Gyógyítására nem találtak megfelelően hatékony orvosságot, a nagy mennyiségben ajánlott aszpirin, későbbi kutatások által igazoltan, sok esetben csak rontott a helyzeten. Korlátozó intézkedéseket a spanyolnátha esetében is próbáltak ugyan bevezetni, de a karanténnal való elzárás a háborús körülmények között és után, kivitelezhetetlen volt. A katonák zsúfolt vagonokban, túlterhelt hajókon, tömegszállásokon át jutottak haza családjaikhoz, sokszor fertőzötten.
Hasonlóságok a spanyolnátha és a Covid között
- Eleinte mindkettőt egyszerű influenzának hitték, nem tulajdonítottak neki nagyobb jelentőséget.
- Mindkettő jellemző halálos szövődménye a tüdőgyulladás és a légzési elégtelenség.
- A fáradékonyság, magas láz és az erős fejfájás mindkét vírus esetében a főbb tünetek közt van.
- Ázsiából indultak pusztító útjukra.
- Több hullámban söpörtek végig a lakosságon.
- Természetesen mindkét vírus okozta járvány esetében fontosnak tartották a szájüreg öblítéses fertőtlenítését és az általános higiénés viszonyok javítását.
Ugyanakkor, ahogy fentebb is írtuk, a spanyolnátháért a H1N1-vírustörzs hibáztatható. Esetében nehéz a hiányos adatokból hű számokat közreadni, ezért a különböző források a halálos áldozatok számát világszerte 20 és 100 millió fő közé teszik. Legtöbben abban értenek egyet, hogy halálos áldozatainak száma 50 millió körülire becsülhető.
H1N1-vírussal a közelibb múltban is találkoztunk, ez volt a 2009-es pandémiáért felelős vírustörzs is, bár az elmúlt két év járványügyben olyat mutatott a ma élő embernek, hogy az a 2009-es eseményeket bőven felülírta.
Járvány mindig is volt
A világot emberemlékezet óta számos vírus fenyegette már. A legtöbb halálos áldozatot az évszázadok során vissza-visszatérő pestisjárványok követelték (Antonine-pestis 165–180-ig, Justinianus-pestis 541–542-ig, fekete halál 1331–1353-ig, Perzsa-pestis 1772–1773-ig), de a pestisjárványok és a spanyolnátha mellett jelentős pusztításokat végzett a fekete himlő, az ázsiai influenza, és a HIV/AIDS is. A Covid–19, vagyis a koronavírusként hírhedtté vált rémálom 2 éve tartó folyamatos tombolása óta közel 6 millió emberéletbe került világszerte. Ahogy két hullám közt eddig mindig, úgy most is bízunk abban, talán lassan végleg elhagy minket végre.
