Imádják a turisták ezt a látványosságot, pedig rengeteg tragikus sors kötődik hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Sóhajok hídja Velence egyik legnépszerűbb látványossága. A gyönyörű átkelőnek valaha komor szerepe volt a város életében: ezen keresztül kísérték az elítélteket a dózsepalotából a börtönbe. Egy későbbi, sokkal kevésbé szomorú legenda is kapcsolódik azonban hozzá.

Velence a lagúnák városa. Át meg átszövik a csatornák, a közlekedés egészen máshogy zajlik, mint a világ legtöbb városában. Autók helyett csónakokkal és hajókkal utaznak a helyiek és a látogatók, és a gyaloglásnak is jóval nagyobb a szerepe a legtöbb városban megszokottnál. A város 121 szigeten és cölöpök erdején nyugszik, a rengeteg csatornát pedig összesen 435 híd íveli át. Ezek közül

az egyik leghíresebb kétségtelenül a Sóhajok hídja, amely meglehetősen komor funkciójáról kapta a nevét.

 

Noha Velence első lakosai azért telepedtek le a mocsaras lagúnák között, hogy menedékre leljenek a germán törzsek támadásai elől, az itt alapított állam a 12. századra hatalmas tengeri birodalommá nőtte ki magát. A városállam vezetője a dózse, palotája pedig a birodalom központja volt. Az épület azonban nemcsak a Velencei Köztársaság vezetőjének otthona volt, hanem fontos politikai és államigazgatási funkciókat is betöltött. Itt ülésezett a nagytanács, a szenátus, a tízek tanácsa, a bírói testület, és itt kapott helyet a kancellária, a kínzókamra, a Három Inkvizítor Terme, valamint a börtönök is.

Tarthatatlanná vált a fogvatartottak helyzete a dózsepalotában
Fotó: wikimedia commons / Viktor Omszkij

Börtön miatt építették meg a Sóhajok hídját

A palota azonban a 15-16. században többször is komoly károkat szenvedett a városban kitört tűzvészekben. Az egyik legpusztítóbb az 1577-es volt, amelyben odalett a többi között a nagytanács terme is. Erre az időre az épület padlásán és alagsorában kialakított hírhedt börtönökben (előbbieket a cellák tetejének anyaga után ólombörtönöknek is hívták) minden korábbinál szörnyűbb körülmények között tengődtek a rabok.

Idézőjel ikon

Ezért a dózsepalota felújításával párhuzamosan új börtön építésébe is kezdtek.

Az új börtönt azonban a Rio di Palazzo csatorna másik partjára tervezték, így szükségessé vált egy híd építése a palota és az új börtön közé. Mivel a hídon át kísérték az elítélteket a cellájukba, természetesen zárt folyosóra volt szükség. A híd építésével Marino Grimani dózse Antonio Continit bízta meg.

Az építész annak az Antonio Da Pontének volt az unokaöccse, aki Velence egy másik híres – talán a leghíresebb – hídját, a Rialtót tervezte.

Kívülről kecses és gyönyörű a Sóhajok hídja – nem látszik rajta, miért épült
Fotó: wikimedia commons / Didier Descouens

Komor funkció, gyönyörű látvány

Az elkészült építmény belül két folyosóra oszlott, amelyek az igazságszolgáltatás és az ítélet-végrehajtás különböző helyiségeit kötötték össze. Az új börtön elkészülte után a régi cellák nem maradtak kihasználatlanul – ezek egyikében raboskodott például Giacomo Casanova, az egyetlen rab, akinek sikerült megszöknie a velencei börtönből.

Komor funkciója ellenére a fehér mészkőből készült híd tökéletesen illeszkedik a város szemet gyönyörködtető egyéb látványosságaihoz. Kívülről szobrok, maszkfaragványok, domborművek, valamint a dózse címere díszítik. Egyedül az ablakokból sejtheti meg a gyanútlan szemlélő, hogy nem egyszerű közlekedőfolyosóról van szó.

Idézőjel ikon

Kettő a négyből ugyanis vakablak, a maradék kettő pedig, noha cirkalmasan áttört, de sűrűn rácsozott.

Még egy utolsó, sóvárgó pillantást vethettek a csodás Velencére az elítéltek a Sóhajok hídjának rácsain át
Fotó: wikimedia commons / Graham Thomson

Ezeken az ablakréseken keresztül vethettek az elítéltek utolsó pillantást Velencére – nem utolsó látványban volt részük, hiszen a San Giorgio Maggiore-szigetre és az azonos nevű templomra, valamint annak bájos harangtornyára láthattak rá. Innen származik a Sóhajok hídja elnevezés is: amelyet állítólag Lord Byron használt először Childe Harold zarándokútja című verses regényében.

Az elítéltek a város lélegzetelállító látványától vagy a szabadságuk utáni sóvárgástól hajtva sóhajtottak egy hatalmasat, mielőtt az őrök továbbvezették őket cellájuk felé.

Ma már a legtöbben inkább a szerelmesek legendáját ismerik a híddal kapcsolatban
Fotó: wikimedia commons / Kasa Fue

A szerelmesek legendája

A Sóhajok hídjához azonban fűződik egy sokkal kellemesebb, noha jóval később keletkezett legenda is. Ennek eredete összekapcsolódik a város romantikus hangulatával, ami miatt nem véletlenül szokták Velencét a szerelmesek városának is nevezni. A közkeletű vélekedés szerint, ha egy szerelmespár gondolába ül, és a Sóhajok hídja alatt épp akkor vált csókot, amikor megszólalnak a Szent Márk-székesegyház harangjai, szerelmük sosem múlik el.

Sóhajok hídjai világszerte

Noha természetesen a velencei az igazi, nem az egyetlen így nevezett híd. Angliában például rögtön három is akad: Cambridge-ben, Chesterben és Oxfordban. Ugyancsak találni Sóhajok hídját a többi között Stockholmban, Santa Barbarában, Pittsburgh-ben és Limában. Még természetes „hidat” is elneveztek a velencei látványosságról: a Grand Canyon egyik sziklaboltozatának ezt a nevet adta 1911-ben a híres felfedező-fényképész testvérpár, Ed Leonardson Kolb és Emery Clifford Kolb. 

A szegedi Sóhajok hídja
Fotó: Bődey János / Index

Sőt, Magyarországon is van egy Sóhajok hídja. Szegeden építették Ferenc József 1883-as látogatására, hogy a király a Bérpalotában kialakított szállásáról átsétálhasson a városházára. 

Nem a Sóhajok hídja az egyetlen átkelő Olaszországban, amelynek érdekes a története. Például Firenzében is akad egy izgalmas ilyen építmény.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.