Veszélyes ízeltlábúak árasztják el a nagyvárosokat: terjednek a skorpiók Brazíliában

Olvasási idő kb. 1 perc

A rohamtempóban és kontrollálatlanul népesedő nagyvárosok ideális környezetet nyújtanak a skorpiók számára, néhány év alatt jelentősen meg is ugrott számuk.

2014-2023 között az országban több min 1,1 millió embert martak meg skorpiók: ezen időszak alatt 2,5-szeresére emelkedett az éves szinten bekövetkező skorpiócsípések száma a The Guardian cikke szerint.

Az okok közt található a nem megfelelő szennyvízkezelés, a városok kontrollálatlan növekedése főként a favelák által, valamint a városokon belüli magas népsűrűség, állítja egy friss kutatás. A városok mindezek következtében új ideális életteret kínálnak a skorpiók számára.

Egyre több lesz a skorpió a nagyvárosokban
Fotó: Paul Starosta / Getty Images Hungary

Ezért ideális élettér a város egy skorpiónak

Kutakban, építési törmelék közt, romok alatt nemcsak menedékhelyre, hanem folyamatos élelmiszerutánpótlásra és melegre is találnak a skorpiók, valamint a csótányok is. A legideálisabb környezetet a szennyvízhálózat csövei jelentik számukra: egész évben meleg van, nincs ellenségük, viszont rengeteg táplálékhoz juthatnak. Irtásuk nagyon nehéz – egyes skorpiófajok 400 napig is kibírják étel nélkül, illetve párosodás nélkül is tudnak szaporodni.

A melegebb nyarak, valamint az aszály és a nagy mennyiségű eső váltakozása sem okoz számukra gondot, könnyen adaptálódnak környezetükhöz.

A bejelentett skorpiócsípések 0,1 százaléka végződik halállal, a gyerekek és az idősek vannak a legjobban kitéve ennek a veszélynek. 2025-2033 között a kutatók előrejelzése szerint 2 millió csípés várható, egyes területeken pedig már ma is mindennapos problémát jelent az állatoktól való félelem. A skorpiók nem kizárólagosan az amerikai földrész problémái: Európában is 35 faj őshonos.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.

Testem

Hepatitis A-járvány Magyarországon: így terjed a súlyosan fertőző betegség

Hajdú-Bihar vármegyében, Hajdúhadházon Hepatitis A-járvány tört ki, ami miatt az önkormányzat és a vármegyei kormányhivatal azonnali óvintézkedéseket hozott. A fertőzés felbukkanása azért ad okot aggodalomra, mivel a vírus nem megfelelő higiéniás körülmények között, közösségekben rendkívül gyorsan képes terjedni.