London, Párizs, Rotterdam, Antwerpen, Gödöllő és Pozsony – csak pár város, ahova az idei év végén és a jövő év első egyharmadában érdemes lesz elzarándokolni a divatfanatikusoknak. Az érdeklődőket most II. Erzsébet királynő ruhái, a humoros stílusával világhírűvé vált Elsa Schiaparelli haute couture kreációi, az Osztrák-Magyar Monarchia vezető ékszerházának drágaköves darabjai, a holland és a belga királyi család estélyijei, valamint Marie Antoinette öltözékei várják most többek közt.
Az idei évben már készítettünk egy nagy összefoglalót arról, miért is fontosak a divatkiállítások és hogy hol hódolhattak a különleges és drága ruhák iránti szenvedélyüknek a divatmániások. A nyár eleji listánkból egy pár tárlat még mindig nyitva áll, ezekre itt a bevezetésben újra fel szeretnénk hívni a figyelmet.
Kezdjük Milánóval! Mint megírtuk, az Armani-csoport legmagasabbra pozícionált márkája, a kézzel, sok munkaóra alatt készülő nagyestélyiket produkáló Armani / Privé fennállásának 20. évét ünnepli a vállalatcsoport, a milánói Armani-múzeumban, az Armani / Silos-ban december 28-ig megtekinthető így még a Giorgio Armani Privé 2005–2025: Twenty Years of Haute Couture című kiállítás olyan világsztárok ruháival, mint Cate Blanchett, Nicole Kidman vagy Jennifer Lopez. De szeptember 24-től nemcsak itt és a városban lévő Armani butikok kirakatában lehet gyönyörködni a szeptember elején elhunyt divattervező zsenijében, hanem a világhírű, Napóleon által alapított képtárban, a Pinacoteca di Brerában is egészen január 11-ig. A múzeum annak állít emléket, hogy
a néhai dizájner a város egyik leghangulatosabb részének tartott Brera-negyedben lakott és dolgozott
(részben legalábbis). Így több mint 120 Armani-kreáció került ki a csarnokokba, bemutatva a divat és a festészet összefonódását is a Giorgio Armani. Milano, per amore nevű kiállítás keretében.
Londonban és Párizsban is nyitva még egy-egy olyan reprezentatív időszaki tárlat, amelyről júniusban már szóltunk. Szintúgy január 11-ig tekinthető meg a Louvre oldalszárnyában működő iparművészeti múzeumban, a Musée des Art Décoratifs-ban a Paul Poiret, couturier, decorator and perfumer című kiállítás, amely a boldog békeidők egyik leghíresebb divatdiktátorának állít emléket, aki élen járt a fűző elhagyásában. Londonban március 22-ig bezárólag mindenképpen javasoljuk a szeptember közepén nyílt Marie Antoinette Style című kiállítást, amely annak jár utána, hogy az elmúlt 250 évben hogyan inspirálta a divattervezőket és a nagy divatházakat a luxusimádatáról híres francia királyné. A legnagyobb márkák adták ehhez akár a couture darabjaikat, és a körítés is roppant látványos lett, ahogy a Victoria&Albert Museumtól persze el is várt. De akkor lássuk most már az újakat!
Habsburg-csecsebecsék a Kárpát-medencében
Két nagyon különleges kiállítás is az egykori osztrák-magyar uralkodócsalád tagjaival foglalkozik divataspektusból, kezdjük a hazaival! A Gödöllői Királyi Kastély december 6. és április 6. közt retrospektív kiállítást rendez a Bécsben és Salzburgban jelenleg is üzlettel rendelkező, több mint 200 éves A.E. Köchert ékszerháznak, amelyhez Ferenc József is mindig fordult, ha valami ékszert akart ajándékozni szeretteinek.
A gyémántos rendjeleket, drágaköves tiarákat és ékszereket arisztokrata és uralkodócsaládok is kölcsönzik a Budapest melletti város múzeumának
– többek közt Caroline monacói hercegnő tulajdonában lévő darabok is érkeznek. Az A.E. Köchert – Császárok és királyok ékszerésze című kiállításon többet is meg lehet tudni Mária Valéria főhercegnő esküvői ékszereiről, a bécsi császári kincstárban lévő híres 13. vitrin eltűnt darabjairól, de az egyik legfontosabb tárgy itt most az elveszettnek hitt neoreneszánsz stílusú bross, amely egykor Erzsébet királyné tulajdonában volt.
Pozsonyban szintúgy a Habsburgokhoz nyúltak témaként, ráadásul a világon talán a leghíresebbhez. A pozsonyi várban a nagy sikerre való tekintettel április 30-ig meghosszabbított Marie Antoinette – z Viedne do Versailles až pod gilotínu Mária Terézia legismertebb lányának életútját mutatja be Bécsből indulva Versailles-on át egészen a párizsi vesztőhelyig a guillotine alá. A korabeli protokoll szerint, amennyiben a királyné megunt egy ruhát viselni, azt meg kellett semmisíteni, hogy senki más ne hordhassa.
Mivel az ezzel megbízott apácák – akik a drága kelméket miseruhaként hasznosították újra – ennek eleget is tettek, így egyetlen rendes öltözék sem maradt fenn Marie Antoinette után, csak a börtönben viselt hálóinge.
A pozsonyi francia nagykövetség és a szlovák parlament házelnökének védnökségével létrejött tárlaton azonban mégis megcsodálhatunk öt ruhát, amelyeket festmények alapján, nagyon precízen rekonstruáltak.
Ezeket eredeti XVIII. századi főnemesi viseletek, parókák és bútorok egészítik ki – ezek egy részét a versailles-i kastély kölcsönzi, és Marie Antoinette bizonyíthatóan használta a Mária Teréziától ajándékba kapott berendezési tárgyakat. December 4-től pedig egy hírhedt ékszert is bemutatnak, az úgynevezett „királyné nyakékének” replikáját a Versailles-i Királyi Operaház jóvoltából lehet most megnézni a szlovák fővárosban. Az eredeti, feltehetőleg elpusztult, méregdrága darab egy csalási botrány főszereplője lett annak idején, és bár a királynénak nem volt hozzá köze, jóhírét alaposan megtépázta az eset. Az Alexandre Dumas-t és Szerb Antalt is regényírásra inspiráló tárgy jól illik abba a válogatásba, amelynek célja bemutatni,
hogyan változott Marie Antoinette stílusa osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő korszakától a francia rokokó pompájáig,
amelyet aztán egy egyszerűbb irányzat követett és halála előtt a tömlöc nyomora zárt le.
Két nagy visszatekintő, átfogó kiállítás érkezik
A londoni V&A alighogy bezárja a Marie Antoinette inspirálta tárlatát, nyitja is március 28-án a következő nagy dobását, a Schiaparelli: Fashion Becomes Art nevűt, amely az 1927-as alapítástól kezdve napjainkig retrospektíven tekinti át a francia Schiaparelli haute couture divatház történetét, elsősorban természetesen az alapító, Elsa Schiaparelli személyére és a divattervezőnő Londonnal való kapcsolatára fókuszálva – mivel hogy szeretett a városban időzni.
Elsa Schiaparelli szabászképzettség hiányában vágott neki a biznisznek, az anyagot közvetlenül a testen formálva létrehozva ruháit.
Ő találta ki az átkötős ruhát és hozta divatba a cipzárt, stílusát nagyban befolyásolta a szürrealizmus és a dadaizmus, olyan neves művészekkel dolgozott együtt, mint Salvador Dalí, Man Ray vagy Alberto Giacometti. A II. világháború miatt a cég bezárt, a márkanevet azonban 2007-ben megvásárolta a Tod’s-csoport. Christian Lacroix tervezésében 2013-ban mutatták be az első haute couture kollekciót, a francia dizájner azonban csak egy szezonig maradt, őt Marco Zanini, majd Bertrand Guyon követte a kreatívigazgatói székben, az áttörés azonban 2019-ben sikerült, mikor is Daniel Roseberry vett át a stafétát, így az ő munkásságára, a divatház felélesztésére is nagy hangsúly fektetődik majd a november 1-ig látogatható tárlaton.
De a Buckingham-palotában lévő The King’s Gallery is nagyszabású retrospektív kiállítással készül április 10. és október 18. közt. A Queen Elizabeth II: Her Life in Style című tárlat II. Erzsébet királynő stílusára és ennek alakulására fókuszál hosszú élete és uralkodása során. A nagyságrendileg 200 kiállított tárgy közt megtaláljuk majd az esküvői és a koronázási ruháját, a rá olyannyira jellemző kalapjait, ékszereket, cipőket és egyéb divatkiegészítőket.
Számos kulisszatitokba is beavatják majd a látogatót, hogy miként készültek az öltözékek a világ egykori leghíresebb asszonyának, aki jövőre lenne kereken 100 éves.
„II. Erzsébet királynő ruhatára a szimbolika, a szabászat és a brit kézművesség mesterkurzusa volt. Ezen a mérföldkőnek számító kiállításon, amellett, hogy bemutatunk ruhadarabokat a néhai királynő életének minden évtizedéből, izgatottság tölt el bennünket, hogy három kortárs tervező munkáit is szerepeltethetjük, akik sikeresen értelmezték újra az ő stílusát a jelenkor számára, megmutatva, miként szövődik tovább divatöröksége a brit dizájn szövetébe” — nyilatkozta Caroline de Guitaut kurátor. Március 26-án a kiállítás mellé pedig egy könyv is megjelenik, amely eddig nem látott részletességgel dolgozza fel a királynő gardróbjának tartalmát.
Ha Párizs, akkor magas szabászat
A párizsi divatmúzeum, a Palais Galliera jövőre a kézművesmesterségekre szeretné ráirányítani a figyelmet. A Tisser, broder, sublimer. Les savoir-faire de la mode elsősorban a szövésre és hímzésre fekteti a hangsúlyt december 12-én elstartoló kiállítássorozatában, amely egészen október 18-ig eltart majd. A három egymást követő kiállítás különböző nézőpontokból mutatja be a párizsi divatot támogató szakmákat, az első a ruhák és kiegészítők díszítésére használt kézműves technikákra fókuszál elsősorban a virágdekoráció vezérmotívumán keresztül – gondolhatunk itt például a Chanel-ház híres kaméliáira. Több mint 350 tárgyat tekinthetünk meg,
az haute couture divatházak alkotásai éppúgy felvonultatnak, mint a fiatal tervezők darabjai, amelyek közül néhány kifejezetten ide készült.
A Palais Galliera ezzel a vállalással azok előtt tiszteleg, akiket gyakran elfelejtenek, pedig a munkájuk nélkül a világhírű divattervezők sem tudnának alkotni.
A másik feltétlenül megnézendő időszaki kiállítást pedig a Fondation Azzedine Alaïa nyitja december 15-én, és egészen május 24-ig felkereshető. Az Azzedine Alaïa and Christian Dior, two masters of haute couture című tárlat a két neves dizájner közti kapcsolatot dolgozza fel 70 ruha segítségével. Mikor ugyanis a tunéziai tervező fiatalemberként megérkezett Párizsba, egyik első útja a Dior szalonba vezetett, hogy megkezdje ott gyakornoki munkáját.
A sors úgy hozta, hogy csak pár napig dolgozott ott, de Christian Dior munkássága egész életére rabul ejtette és mivel osztotta példaképe meglátásait, így saját kreációira is hatással volt annak esztétikai világa.
Ezt a finom párbeszédet állítja középpontba a tárlat a 2017-ben elhunyt, gyűjtőként is meghatározó divattervező jelentős, közel 600 darabos Dior-gyűjteményéből és saját munkáinak archívumából szemezgetve. Ezzel szinte párhuzamosan a Dior divatház párizsi múzeumában, a La Galerie Diorban is van egy időszaki kiállítás november 20. és május 3. közt. Az Azzedine Alaïa’s Dior Collection című tárlat fókuszában az egykori tanítvány mesterét és a divatház későbbi kreatívigazgatóit (mint Yves Saint Laurent vagy John Galliano) illető csodálata áll, 100 olyan kreáción keresztül mutatják ezt be, amelyek nagy része még sosem volt kiállítva, mivel a tuniszi születésű dizájner jobbára titokban vásárolta meg és gyűjtötte össze ezeket.
Érdemes bejárni Hollandiát ezekért
Az apeldoorni Het Loo-palotában március 8-án nyíló Dress Codes nevű kiállítás a dresszkódok közt próbálja eligazítani az érdeklődőket, avagy mikor mit illik viselni, különös tekintettel az uralkodócsaládok által betartott protokollokra.
A kiállítás végigvezet ezeken a sajátos királyi kódrendszereken, legyen szó esküvőről, bálról, állami ceremóniákról vagy vadászatról.
Vilma holland királynő vagy Emma és Máxima királynék szettjeit is tartalmazza a több mint 200 kiállítási tárgy, amelyek egy része először nézhető meg ilyen módon. A koronás fők (köztük Diana walesi hercegné vagy a belga királyi család tagjai) mellett nemzetközi hírességek öltözékei is megjelennek, Taylor Swift, Lady Gaga, Kendall Jenner vagy Margot Robbie szettjei is megtekinthetők. De Rotterdamban is kínálkozik most alkalom olyan haute couture darabokat nézegetni, amelyeket sztárok (pl. Björk, Céline Dion, Kate Moss vagy Tilda Swinton) viseltek.
A párizsi siker után az amszterdami divattervezőnő, Iris Van Herpen munkásságából rendezett retrospektív utazókiállítás megjárta már Szingapúrt és Brisbane-t is, hogy most odahaza is bemutatkozzon az életmű. A Sculpting the Senses tárlat március 1-ig megnézhető a rotterdami Kunsthalban, a több mint 100 öltözék kilenc tematika által vezeti be a nézőt a világhírű holland dizájner egyedülálló stiláris világába.
Az antwerpeni MoMu divatmúzeum is neves hazai tervezőknek enged teret március 28-án startoló, de egészen 2027. január 17-ig megnézhető tárlatán, a The Antwerp Six-en. A kiállítás kiemeli azt a pályaívet, amely összeköt hat kivételes holland tervezőt. Ez az út az antwerpeni Királyi Képzőművészeti Akadémia divatszakán folytatott tanulmányaikkal kezdődött, és rendkívüli szólókarriereket eredményezett. 1986-ban Dirk Bikkembergs, Ann Demeulemeester, Walter Van Beirendonck, Dries Van Noten, Dirk Van Saene és Marina Yee bemutatták saját kollekcióikat a londoni British Designer Show-n, ami elvezetett nemzetközi áttörésükhöz, és Antwerpent a Benelux államok regionális divatfővárosává tette.
A Balkán first lady-jeinek stílusáról ebben a cikkünkben olvashatsz.
