Ilyen volt a luxus az ókori Rómában

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az eddigi legnagyobb magánfürdőre bukkantak a pompeji ásatások során. A komplexum tulajdonosa az ókori Róma egyik leggazdagabb embere lehetett, ilyen hatalmas fürdővel ugyanis csak kevesek rendelkeztek.

Évszázadonként jó, ha egyszer előkerül olyan lelet régészek szerint, mint amilyet nemrég találtak a pompeji ásatások során. A hatalmas fürdőkomplexumot a Vezúv kitörésekor betemető vulkáni hamu fantasztikus állapotban őrizte meg. „Az ilyen leletek miatt olyan különleges hely Pompeji – olyan, mintha az emberek csak egy perccel ezelőtt mentek volna el” – mondta Dr. Gabriel Zuchtriegel, az ásatások vezetője. 

A régészek mintegy két évvel ezelőtt kezdték el feltárni azt a területet, ahol a fürdő is található. Azóta egy hatalmas tömböt kiástak, melynek része volt egy pékség, egy mosoda, egy luxuspalota és a fürdőkomplexum. A régészek jelenlegi tudása szerint az összes épület egy Aulus Rustius Verus nevű befolyásos politikus tulajdonában állt. „Csak néhány házban volt fürdőkomplexum, a gazdagok leggazdagabbjainak otthonában. Ráadásul ez hatalmas – valószínűleg a legnagyobb magántulajdonú pompeji fürdőkomplexum” – mondta Dr. Gabriel Zuchtriegel.

A képre kattintva galéria nylik!

Galéria ikon

8

Tágas öltözőben vetkőzhettek le a vendégek
Galéria: Pompeji luxusfürdő
Fotó: Sv_Pap_Pompeii / Pompeji régészeti park

Luxusfürdő a leggazdagabb rómaiaknak

A csodás fürdő hatalmas területet foglalt el. A politikus, családtagjai és vendégei egy tágas öltözőben (apodyterium) vetkőzhettek le, a helyiség falait vörösre festették, a padlót márványmozaik díszítette. Ezután átmentek a calidariumba, ahol forró fürdőt vettek – itt szaunára hasonlító állapotok várták őket. Ehhez egy közeli teremben található kemencéktől vezették ide a forró levegőt. A kazánok fűtése természetesen a rabszolgák dolga volt. A forró fürdő után következett a világos színekre festett tepidarium, ahol

olajos masszázs várta a vendégeket, ami után egy bronzból készült görbe vakarókéssel, úgynevezett strigilisszel tisztították meg magukat.

(A strigilist eredetileg görög atléták használták arra, hogy sportolás után a beolajozott testükre tapadt port, izzadságot és szennyeződést eltávolítsák. Később a rómaiak is átvették, és a fürdőzés elengedhetetlen kellékévé vált.)

A fürdőzés utolsó állomása a frigidarium volt, ahol hűvös fürdő várta őket – az Aulus Rustius Verus házában található medencében 20-30 ember is elfért. A csodálatos termet vörös oszlopok tartották, a falakat atlétákat ábrázoló freskók díszítették. „A forró nyári hónapokban a lábukat a vízbe lógatva ülhettek itt a kiváltságos kevesek, beszélgetve, talán egy csésze bort iszogatva” – mondta Zuchtriegel.

A luxusfürdő körül a lakószobák, a pékség és a mosoda helyezkedett el – mind egyetlen római politikus tulajdonában állt
Fotó: Pompeji régészeti park / Dívány

Fényűző lakomákat tartottak

A fürdő közvetlenül kapcsolódott egy hatalmas étkezőhöz – archeológusok szerint ez arra utal, hogy fényűző lakomákat tartottak a politikus otthonában. Könnyen lehet, hogy azért, hogy támogatókat szerezzen magának. „„Mindent úgy terveztek meg, hogy tökéletes környezetet teremtsen egy olyan „show”-nak, amely középpontjában a tulajdonos áll” – mondta Zuchtriegel.

Hiába a nagy vagyon, a hatalmas magánfürdő, a politikai befolyás, mindez nem védte meg sem Aulus Rustius Verust, sem családját, amikor kitört a Vezúv. Legalábbis erről tanúskodnak a leletek: egy 35-50 év közötti nő és egy 20-as évei vége felé járó fiatal férfi maradványaira bukkantak a régészek a palota egyik kisebb helyiségében. Valószínűleg a természeti katasztrófa hírére menekültek ide, a nő ékszereket, pénzérméket és más értékeket vitt magával – ezeket magához szorítva érte a halál. A férfi akkor veszthette életét, amikor a Pompejin végigáramló vulkanikus törmelékár hatására leomlott a szoba egyik fala.

Nem a pompeji volt az egyetlen borzasztó történelmi katasztrófa az idők során. Íme a három legszörnyűbb

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.