Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Régóta terjedt az interneten egy régi, fekete-fehér fénykép, melyen két ember egy repülőgép tetején állva teniszezik több ezer méter magasban. A hajmeresztő felvétel hitelességét sokan megkérdőjelezték, csalással, képmanipulációval vádolva a fotó készítőjét vagy terjesztőit – utánajártunk, mi az igazság, kik láthatók a képen, és tényleg lehetséges-e teniszmeccset játszani a levegőben?
Charlestont táncolt a levegőben
Az 1925-ben készült, hihetetlennek tűnő fénykép valódi, a rajta szereplő személyek tényleg egy repülőgép szárnyán állnak, a levegőben teniszezés pedig egy látványos mutatvány része volt, ugyanakkor kérdéses, valóban teniszeztek-e a szereplők, vagy csupán mímelték azt.
Az első világháborút követő években Amerikában hihetetlenül népszerűvé váltak a repülős show-műsorok, melyekben vakmerő pilóták és kaszkadőrök szinte bármilyen elképesztő mutatványt vállaltak jó pénz fejében, a közönség szórakoztatására. A repülő cirkuszoknak keresztelt társulatok tagjai gyakran az életükkel játszottak – számos tragikus haláleset történt a hasonló műsorok során –, miközben a repülők szárnyáról lógtak alá, vagy éppen megebédeltek, netán sportoltak egy kicsit a magasban.
A híressé vált fényképen a 13 Fekete Macska (13 Black Cats) nevű légi társulat két tagja, Ivan Unger és Gladys Roy látható, mely Kalifornia városait, vidékeit járta az 1920-as években, és különböző rendezvényeken, város- és falunapokon, repülőbemutatókon kápráztatta el a közönséget. A társulatban két női pilóta-kaszkadőr is szerepelt, köztük a repülőscsaládból származó Roy, aki leghíresebb számában charlestont táncolt a gép szárnyán, máskor pedig kicserélte a gép kerékgumiját repülés közben.
A vakmerő fiatal hölgy több hollywoodi filmben is szerepet kapott kaszkadőrként, mellékállásban pedig a kaliforniai légi rendőrségnél teljesített szolgálatot, mely tisztségében a különböző légi bemutatók, versenyek, ünnepélyek alkalmával ügyelt a biztonságra és a repülési szabályok betartására. Mindemellett Roy tartotta a legalacsonyabb ejtőernyős ugrás – mindössze 30 méter – világrekordját, nagy terve pedig az volt, hogy karrierje betetőzéseként New Yorkból Rómába repül megszakítás nélkül.
Valószínűleg csak mímelték a teniszezést
A fotón Roy és partnere egy Curtiss JN-4 Jenny típusú repülő tetején állnak, melyet eredetileg az amerikai haderők számára terveztek, az első világháború után azonban a civil repülés tette igazán népszerűvé; a gépet a társulat egyik tagja, Jack Tomac vezeti, és kb. 60-90 kilométer/órás sebességgel halad, 1600 méter magasan Los Angeles városa felett.
Mivel filmfelvétel nem maradt fenn a mutatványról, nem tudni, tényleg játszottak-e a vakmerő légi zsonglőrök, vagy csupán mímelték a teniszezést; valószínűleg inkább az utóbbi történt, ekkora magasságban és sebesség mellett ugyanis képtelenség lenne egy teniszlabdát egymásnak passzolgatni, a közönség pedig odalentről nem is láthatta részleteiben, mi történt, ezért elég volt párszor meglóbálni az ütőket a meghökkentő hatás eléréséhez.
Mindössze 25 évesen, tragikus balesetben vesztette életét
Egy interjúban Roy arról beszélt, a közönség gyorsan megunja a különböző mutatványokat, ezért folyamatosan egyre vakmerőbb dolgokat kell kieszelnie az érdeklődés fenntartásához, ez pedig előbb-utóbb balesethez fog vezetni. Sajnos igaza lett, de nem úgy, ahogy megjósolta: 1927-ben a pilótanő egy Atlantic Cityben rendezett szépségverseny során repülőgépével együtt modellt állt néhány promóciós fotóhoz, a gép motorja azonban véletlenül elindult a fotózás közben, a felpörgő propeller pedig olyan szerencsétlenül találta el a mindössze 25 éves Royt, hogy nem sokkal később a kórházban belehalt sérüléseibe.
A légi mutatványok hőskorának végül a gazdasági világválság és civil repülést érintő szigorúbb szabályozás vetett véget az 1920-as évek végén, melynek célja a tragikus balesetek megelőzése volt: az új törvény megtiltotta a kaszkadőröknek, hogy 450 méter feletti magasságban kimásszanak a repülők szárnyára, és kötelezővé tette az ejtőernyő használatát, így igencsak lecsökkent a rizikófaktor, csakúgy, mint a közönség érdeklődése.
