Szinte nyomtalanul tűntek el Amerika első telepesei – máig rejtély, mi történt velük

Olvasási idő kb. 5 perc

Két évvel azután, hogy megalapították az amerikai kontinens első állandó európai kolóniáját, a település minden nyom nélkül eltűnt. Csak két fába vésett felirat és elhagyatott romok maradtak utána. A közelmúltban végzett és még most is tartó régészeti ásatások azonban segíthetnek a rejtély megoldásában.

Amerika felfedezéséről és a kolonizáció kezdeti időszakáról kevés igazán megbízható információforrással rendelkezünk. A múlt homályába vész a történelemnek ez a darabja, és a tisztánlátást az sem segíti, hogy rengeteg hihetetlen legenda maradt fenn az angol telepesek első kísérleteiről, hogy otthont alakítsanak ki az amerikai kontinensen. Ezek közül az egyik legrejtélyesebb a Roanoke kolónia története. 

Feszült volt a viszony a helyiekkel

Az Észak-Karolina partjainál fekvő, mintegy 13 kilométer hosszú és 3,2 kilométer széles Roanoke szigetére 1584-ben kötött ki először európai hajó. Nem maradtak sokáig: két bennszülöttel a fedélzeten rövidesen haza is indultak. A nem messze délre fekvő Croatoan szigetéről származó Manteo és a Roenoke-i Wanchese voltak az első amerikai bennszülöttek, akik vendégként érkeztek Angliába. Ennek ellenére egészen különbözően élték meg egyéves ott tartózkodásukat: Manteo érdeklődését roppantmód felkeltette a nyugati kultúra. Elkezdett angolul tanulni és Thomas Harriot angol csillagász-matematikussal közösen kialakították a Croatoanon beszélt nyelv fonetikus változatát.

Ezzel szemben Wanchese az angolokra, mint fogvatartóira tekintett, és hazaérve minden befolyását latba vetette, hogy rávegye népét: álljon ellen a gyarmatosításnak.

(Tekintve, hogy a kolonizáció időszaka alatt az amerikai bennszülött népesség mintegy 90 százalékát kiirtották az európaiak, Wanchese-nek lehetett igaza.)

A kolóniát az amerikai kontinenstől nem messze található szigeten hozták létre
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Csúfos kudarc volt az első próbálkozás

Roanoke megismerése után az angolok 1585-ben döntöttek úgy, hogy kolóniát alapítanak a szigeten. Az első próbálkozás Ralph Lane nevéhez fűződik, ám a település nem bizonyult hosszú életűnek. A helyiekkel való összetűzések annyira komoly ellátási nehézségekhez vezettek, hogy amikor Francis Drake a spanyol San Agustín erőd lerombolása után kikötött Roanoke-on, hazaindulásakor hajóján magával vitte a telepeseket is. Richard Grenville nem sokkal később érkezett meg az utánpótlással, ám ekkor a kolóniát már elhagyatottan találta. Tizenöt katonát hagyott a szigeten, majd ő is elhajózott Angliába. Biztosat nem tudunk a katonák sorsától, ám a legvalószínűbb feltételezések szerint egy Wanchese által vezetett támadásnak estek áldozatul. Roanoke őslakosai ekkor már kifejezetten ellenségesek voltak az angolokkal szemben, ám – nem kis részben Manteonak köszönhetően – a Croatoanon élők még továbbra is barátságosak maradtak.

Az első gyermek, aki Amerikában született

A település elhagyása után két évvel érkezett meg a John White vezette expedíció a szigetre. Ez a csapat az előzőekkel ellentétben alapvetően nem katonákból állt: sok család is érkezett, hogy szerencsét próbáljon az Újvilágban. Köztük a vezető lánya, Eleanor Dare is, akinek nem sokkal később gyermeke született.

Idézőjel ikon

Ő volt Virginia Dare, az első angol gyermek, aki az amerikai kontinensen látta meg a napvilágot.

Manteo továbbra is szoros kapcsolatot ápolt az angolokkal, és ezt még azt sem tudta elrontani, amikor a telepesek – állítólag – véletlenül megölték az anyját, aki egyben a törzsfőnök is volt. Az eset után Manteot megkeresztelték, és megtették az összes őslakos nemzet képviselőjének – főként jelképes kitüntetés volt ez, hiszen kizárólag a croatoaniak követték az angolok szövetségesét.

Nem sok idő telt el, és a kolónia helyzete szinte tarthatatlanná vált. Több helyi törzzsel megromlott az angolok viszonya, amely következtében egyre nagyobb nehézségekbe került a települést ellátni élelemmel. White kormányzó végül eldöntötte: visszahajózik Angliába, hogy készletekkel és utánpótlással térjen vissza három hónap elteltével.

Az első Amerikában született gyemek, Virginia Dare további sorsa is rejtély
Fotó: Hulton Archive / Getty Images Hungary

Csak rejtélyes véseteket találtak

A segélyakció nem a tervek szerint alakult. Közben kitört ugyanis a háború a spanyolok és az angolok között, és I. Erzsébet angol királynő a Spanyol Armada legyőzésére minden hajót harcra rendelt. Három év telt el, mire White hajója végre felszabadult, és visszaindulhatott Roanoke-ra.

Amikor unokája harmadik születésnapján megérkezett, szörnyű meglepetés várta: a kolóniát teljesen elhagyatottan találta.

Minden mozdíthatót elvittek, és sem a telepeseknek, sem csónakjaiknak nem volt nyoma. A távozása óta fallal körülvett település felé közeledve egy fa törzsébe vésve a „CRO” betűket találták, a fal egyik karójába pedig a „CROATOAN” szót. Ez volt az egyetlen nyom, amelyet White talált, ám hajója horgonykötelének elszakadása és a rossz időjárási viszonyok lehetetlenné tették a további kutatást.

Több próbálkozás is történt a későbbi években a kolónia sorsának kiderítésére. Egy darabig úgy gondolták, hogy a telepesek egyszerűen átköltöztek a közeli Croatoan-szigetre, hiszen az ottani törzs azon kevesek közé tartozott, amellyel még jó viszony ápoltak az angolok. Jamestownban az 1600-as évek elején sokáig makacsul tartotta magát az elképzelés, hogy valahol a környéken létezik egy település, ahol fehér bőrű, európai ruhát viselő emberek élnek.

Idézőjel ikon

Noha egy bennszülött törzsfő még egy térképet is készített az állítólagos faluhoz, a települést sosem találták meg.

Ahogyan William Strachey jamestowni lakos beszámolóját sem tudták sosem alátámasztani, amely szerint a telepesek áthajóztak a kontinensre, ahol egy darabig békében éltek, amíg bennszülöttek le nem mészárolták őket. Olyan elmélet is napvilágot látott, amely szerint az angolok megpróbáltak visszahajózni szülőföldjükre, ám a tengeren vagy egy viharnak, vagy pedig egy spanyol hadihajónak estek áldozatul.

White csak furcsa véseteket talált, amikor visszatért Amerikába
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Ásatások oldhatják meg a rejtélyt

A későbbi évtizedekben, évszázadokban a telepesek története lassan elvesztette vonzerejét. Egészen addig, amíg a 19. század második felében George Bancroft amerikai történész Az Amerikai Egyesült Államok története című könyvsorozata újra fel nem keltette az érdeklődést az elveszett kolónia iránt. Az utóbbi évtizedekben tudományos módszerekkel is megpróbálták megoldani a rejtélyt. 2007-ben Roberta Estes DNS-minták analizálásával próbálta kideríteni, hogy vajon beolvadhattak-e a telepesek helyi törzsekbe, ám a kutatás nehézségei (nehéz összevetni a mintákat, hiszen az elveszett kolónia tagjaitól nem maradt fönn DNS-minta) miatt nem járt eredménnyel a kísérlet.

Későbbi régészeti kutatások több ígéretesnek tűnő leletet is találtak. 2015-ben például a Hatteras-szigetről (Croatoan mai neve) több Európából származó kerámia, kardmarkolat és egy pár nürnbergi érme is előkerült. A kifejezetten a gyarmatosítás első időszakának vizsgálatára létrehozott First Colony Foundation régészei pedig idén márciusban egy őslakos település maradványai között a bennszülöttektől származó kerámiák között olyan rézhuzalból font gyűrűt találtak, amelyet a 16. században Európában készíthettek. Az ásatásokat most nyáron tovább folytatják, így elképzelhető, hogy a közeljövőben kiderülhet, mi is lett valójában a sorsa Roanoke angol telepeseinek.

Olvasd el, hogyan csalták tőrbe az egyik legismertebb kalózt, kattints ide!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.