Egy építkezésnél mindig akadnak nem várt események: egy második világháborús bomba, földcsuszamlás vagy esetünkben egy pingvin. Persze mire is számíthatnánk az Antarktiszon. Ha nem egy állat, akkor a hatalmas jégdarabok leszakadása nehezíti a munkát.
A szóban forgó projekt pedig nem kicsi: a brit sarkkutatók egyik fontos állomása, a Rothera egyik leszállópályáját kell felújítani. A Rotherát 1975-ben adták át, és azóta is a legnagyobb brit kutatóállomás az Antarktiszon.
Hogy akadályozhatja az építkezést egy pingvin?
Az Antarktisz élővilága igen gazdag, ehhez kétség sem fér, az ott dolgozók gyakran találkoznak fókákkal, kardszárnyú delfinekkel, kék bálnákkal ésszamárpingvinekkel is. Ezek közül egy, akit Colinnak neveztek el, igen jó barátságba keveredett egy hatalmas, 50 tonnás markológéppel.
„A pingvin valószínűleg azt gondolta, hogy a markoló az anyukája vagy az apukája, esetleg egy barátja”
– idézi fel az építésvezető. „Egyszerűen képtelenek voltunk eltávolítani a gép közeléből, állandóan rá akart ülni a markoló lapátjára.”
Arról nem szól a fáma, hogy végül hogyan sikerült a kalandvágyó és barátságos Collinnak egyéb szórakozást találni, biztosak vagyunk benne, hogy mind az építőmunkások, mind a kutatók azon voltak, hogy a tollas bajkeverőt biztonságba helyezzék, és ezzel a munkálatok se késsenek túl sokat.
Ezt kell tudni a szamárpingvinekről
Ez a pingvinfaj a harmadik legnagyobb a világon, hozzávetőleg 80 cm a testhossza, és kb. 8,5 kg. Feltűnő ismertetőjele, hogy van a fején egy fehér sáv, amely a két szemét köti össze. A szamárpingvin egyébként elég gyorsan úszik, 36 km/órával is képes haladni a vízben, és ezzel ez a faj a leggyorsabb víz alatt úszni képes madár, arról nem is szólva, hogy akár 200 méter mélyre is képes lemerülni.
A szamárpingvinek évente egyszer levedlik a tollazatukat, és teljesen újat növesztenek, ám e folyamat során van egy pont, amikor két réteg tollat viselnek. Latin nevük, a Pygoscelis papua 'kefefarkút' jelent, amit a pingvinekre nem jellemző, különleges farktolla miatt kapott.
Kalandvágyó faj
Ahogy a történetünk is bizonyítja, a szamárpingvinek nem bánják az ember jelenlétét, és oda vannak a kalandokért. Már igen korán, 14 hetes korukban elhagyják a fészket, de vannak későn érők, ők élelemért visszajárnak a szüleikhez.
Ennek a pingvinnek a játékossága különböző alkotókat is megihletett, Nagy-Britannia egyik bestseller gyermekkönyve Jontyról, a szamárpingvinről szól (Jonty Gentoo), aki megszökik az állatkertből, hogy kalandos úton eljusson az Antarktiszra.
Ha érdekel egy izgalmas összeesküvés-elmélet arról, hogy mi minden van még az Antarktiszon, olvasd el ezt a cikkünket.
