Miért viselnek a brit ügyvédek még mindig parókát a tárgyalásokon?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hagyománytisztelő britek a bíróságon sem hazudtolják meg magukat. A mai napig viselik a parókát, mely eltünteti a megkülönböztető, esetlegesen akár kirekesztő különbségeket, míg a világ többi részén ez a szokás már kiment a divatból.

A jellegzetes, fehér bírói paróka ma már szinte csak a briteknél maradt meg mint kötelező viselet. A bírói fokozattól függően külsejük itt-ott más, de alapvetően ugyanarra a célra hivatott: egységesíti a megjelenést. Hogyan maradhatott ez a hagyomány itt a középkorból? És egyáltalán honnan ered?

Ügyvédek parókában

Az Egyesült Királyságban kevés dolog britebb, mint az ikonikus fehér paróka, amelyet a bírák és ügyvédek – vagy ahogyan őket nevezik, a barristerek – a hivatalos tárgyalótermi eljárások során viselnek. A parókát viselő bírák és ügyvédek közül sokan azt mondják, hogy a fejfedő – más néven peruke – formalitást és ünnepélyességet kölcsönöz a tárgyalásoknak.

„Valójában ez az elsöprő érv a parókák létjogosultsága mellett” – mondja Kevin Newton, egy washingtoni ügyvéd, aki a Londoni Egyetemen tanult jogot. Newton hozzátette, hogy az ügyvédek jogtanácsos néven ismert társai a tárgyalótermen kívül találkoznak az ügyfelekkel, ám ők nem viselnek parókát.

A britek híresek a hagyományok őrzéséről, és ezt tükrözi az ügyvédek parókaviselése is
Fotó: oversnap / Getty Images Hungary

Az egységesség iránti vágy

Ahogy az ügyvédek a talárt, úgy a parókát is az anonimitás szimbólumaként viselik, mondta Newton. A paróka az egyenruha része, amely vizuálisan is elkülöníti a törvényt és azok képviselőit a törvénnyel szembekerülőktől. A parókák annyira hozzátartoznak a brit büntetőbíróságokhoz, hogy ha egy ügyvéd nem viseli, azt a bíróság megsértésének tekintik.

Az ügyvédi parókák a hajkoronánál göndörödnek, oldalt és hátul pedig vízszintes fürtök alkotják azokat. A bírói parókák – más néven bench parókák – hasonlóan néznek ki, de jellemzően díszesebbek, illeszkedve a magasabb ranghoz. A tetejükön teltebbek, és egészen a vállak alá érő, feszes fürtökbe csapnak át.

A legtöbb ilyen parókát kézzel készítik, 100 százalékban lószőrből, bár ma már szintetikus változatok is kaphatók. A lószőr parókák sem olcsók, különösen, ha kézzel készülnek, a formázás, a varrás és a ragasztás évszázados mesterségének alkalmazásával. Egy bíró parókája több mint egymillió forintnak megfelelő fontba kerülhet, míg a rövidebb, ügyvédek által viselt parókák értéke is meghaladja a 200 ezer forintot.

Lehet, hogy a parókák az évszázadok során kimentek a divatból, de attól kezdve, hogy 1685 körül először jelent meg ez a viselet a tárgyalótermekben, egy jól öltözött szakemberhez hozzátartoztak ezek a parókák.

A 17. században csak az elit viselt lószőrből készült, púderezett parókát. Azok, akik nem engedhették meg maguknak a legjobb változatot, de meg akartak felelni a rangjuk által előírt szerepüknek, kecskeszőrből, pamutból vagy emberi hajból készült parókát hordtak. De miért is kerültek egyáltalán divatba a púderes parókák? Miért kell a fejet egy viszkető, izzasztó, mesterséges fürtökből álló műhaj tömeggel feldíszíteni?

Történelmi frizurák

A parókák a 16. század végén kezdtek elterjedni, amikor Európában egyre többen kapták el a szifiliszt. Antibiotikumokkal történő kezelés nélkül (Sir Alexander Fleming csak 1928-ban fedezte fel a penicillint, a szifilisz gyógymódját) a szifiliszes embereket kiütések, vakság, demencia, nyílt sebek és jelentős hajhullás sújtotta. A hajhullás különösen a magas társadalmi körökben jelentett problémát, hisz az ékes hajkorona már akkoriban is fontos volt, vagyonosabb körökben különösen. 

A hosszú haj volt a divat, és a korai kopaszodást árulkodó jelnek vették arra vonatkozóan, hogy valaki szifilisszel fertőződött.

A parókák, ha nem a szifilisz okozta hajhullás elfedésére használták őket, szintén hasznosak voltak azok számára, akik tetvesek voltak. Végül is sokkal nehezebb volt eltüntetni tetveket a hajból, mint fertőtleníteni egy parókát.

Lajos, a divatdiktátor

Ha a trendindítókról van szó, senki sem volt nagyobb hatással a brit parókákra, mint XIV. Lajos. A francia Napkirály 1643 és 1715 közötti uralkodása alatt parókával álcázta idő előtt kopaszodó fejbőrét. Ezzel olyan divatot indított el, amelyet az európai felső és középosztály széles körben követett, beleértve unokatestvérét, II. Károlyt, Anglia királyát is, aki 1660-tól 1685-ig uralkodott.

Bár az arisztokraták és azok, akik meg akarták őrizni jó társadalmi helyzetüket, gyorsan átvették a paróka viselésének szokását, az angol bíróságok lassabban reagáltak erre a trendre. 

Az 1680-as évek elején a bírósági portrékon még paróka nélküli megjelenés volt jellemző. 1685-re azonban a teljes, vállig érő parókák már a megfelelő udvari öltözet részévé váltak.

Mennyire tartós örökség?

Idővel a parókák kimentek a társadalom egészének divatjából. III. György angol király uralkodása alatt, 1760 és 1820 között csak kevesen viseltek parókát – nevezetesen püspökök, kocsisok és a jogi szakmában dolgozók. A püspököknek aztán az 1830-as években engedélyezték, hogy ne viseljenek parókát. A bíróságok azonban még több száz évig megtartották a parókák hordását mint szokást.

2007-ben azonban az új öltözködési szabályok eltörölték az ügyvédi parókákat – de nem minden esetben. A parókát többé nem kell viselni a családi vagy polgári bírósági tárgyalásokon, illetve az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága előtt való megjelenéskor sem. A parókák azonban továbbra is jelen vannak a büntetőpereken.

Írországban a bírák 2011-ig továbbra is parókát viseltek. Ámbár Angliában és más egykori angol és brit gyarmatokon – mint például Kanadában, amelynek tartományai a 19. és 20. század folyamán elhagyták a parókaviselést, vagy Jamaicában, ahol 2013-ban eltávolították a parókát – az ügyvédek és a bírák már csak ünnepélyes alkalmakkor viselnek parókát.

A különböző rangú bíráknál eltérő a parókaviselet
Fotó: Highwaystarz-Photography / Getty Images Hungary

Ennek ellenére a paróka viselése még mindig népszerű a brit ügyvédek körében – számolt be a Guardian 2021-ben. „Ha valaki nem felel meg az ügyvédek fizikai sztereotípiáinak (általában férfi, fehér, esetleg idősebb), akkor is hasznos az egyenruha viselése, mert hagyománytiszteletet mutat, és olyan, mint az egyenviseletek többsége, eltörli a különbségeket az emberek között, így a jogi területen is” – mondta Zoe Chapman ügyvéd.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.