Érmekért indulnak Párizsba: két hónap múlva kezdődik a paralimpia, erre számít a magyar csapat

Olvasási idő kb. 5 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hatvan nap múlva kezdődik Párizsban a paralimpia: minden idők egyik legjobb szereplésére készül a magyar paralimpiai csapat az eseményen, a minimális célkitűzés az a 16 érem, amelyet három éve, a pandémia miatt halasztott játékokon nyertek.

180-nál is több ország parasportolói mérik össze erejüket a nagyságrendileg két hónap múlva a francia fővárosban, Párizsban kezdődő játékokon: ez nagyjából tíz százalékos emelkedést jelent a tokiói 163 államhoz képest.

Idézőjel ikon

„Lassan elérjük az olimpián részt vevő országok számát, ami 200 körül van, ez jól megmutatja azt is, hogy a parasport világa is globalizálódott”

– fogalmazott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke az adattal kapcsolatosan azon a sajtótájékoztatón, amely a Procter&Gamble paralimpikonokat támogató akcióját mutatta be. A cég minden egyes, július elseje után eladott terméke után 6 forintot juttat a parasportolóknak, hogy fizioterápiás kezeléseiket támogassa.

Így készülnek Párizsra

A párizsi játékokkal kapcsolatos várakozásokhoz fűzve Szabó megjegyezte, hogy a paralimpiai éremtáblázaton a magyar csapat a 18. helyen végzett: az előttünk szereplő 17 ország lehagyása nem tekinthető reális célnak, ezért most is hasonló eredményt szeretnének elérni majd. Ha sikerül, az már csak azért is nagy dolog, mert egyre kiegyenlítettebb a parasportolók teljesítménye, és egyre nagyobb létszámban vannak ott a sportolók ezen az eseményen.

A párizsi paralimpiáról sok éremmel szeretne hazatérni a magyar csapat
Fotó: Nagy Balázs

Párizsban megközelítőleg 4400-an szállnak versenybe az érmekért – a mezőnyben lesznek egyébként orosz és fehérorosz sportolók is, akik zászlajuk, címerük és himnuszuk mellőzésével, függetlenekként indulhatnak el egyéni teljesítményük és a világranglistán elfoglalt helyük alapján.

Csapatsportokban nem szerepelhetnek, ám jelenleg így is több mint 200 orosz és nagyságrendileg 60 fehérorosz parasportoló rendelkezik kvótával.

Szabó László egy szomorú, ám érthető jelenségre is felhívta az újságírók figyelmét.

„A háborúban álló országok parasportmozgalmai mindig erősödnek. A sérült, végtagjait vesztett katonák és civilek közül sokan találják meg a sportban a kiutat” – mondta el.

Sok magyar vehet részt a paralimpián

Magyarországnak jelenleg, cikkünk megjelenésekor 30 paralimpiai kvótája van, amely Szabó László véleménye szerint emelkedhet még 10-12 fővel, július végére alakul ki a teljes mezőny. A jelenlegi állás szerint a legtöbb magyar parasportoló úszásban képviseli majd hazánkat, ezt a kajak-kenu, az atlétika a vívás és az asztalitenisz követi. Ezekben a sportágakban várnak is érmet a paralimpiai bizottság elnöke szerint. Ott lesznek minden tokiói sportágban, sőt, azon felül bocciában és lovaglásban is, de remény van arra, hogy magyar paradzsúdózó is elindulhasson a játékokon.

Idézőjel ikon

A felkészüléssel és a versenyzéssel kapcsolatosan Szabó László kiemelte: mindössze 30-40 olyan parasportolója van Magyarországnak, aki teljes állásban csak a versenysporttal foglalkozik, és az is nagy eredmény, hogy már ennyien vannak.

„Ez nem volt mindig így. Az elmúlt 10 év juttatta el a parasportot oda, hogy egy úszó, atléta, asztaliteniszező vagy kajakozó tudjon profi sportoló lenni. Ők mind pontosan tudják, hogy a tevékenységük nem áll meg a sportnál: nekik a fogyatékos emberek világát is képviselniük kell” – fogalmazott.

Másképp is készülniük kell

A fizioterápiának kiemelt jelentősége van ezeknek a sportolóknak a felkészülésében: veleszületett vagy szerzett fogyatékosságaik miatt is szükségük van az ilyen típusú támogatásra. Ennek ellenére korábban csak a parasportolók 25 százaléka dolgozott fizioterapeutával, gyógytornásszal pedig még kevesebben. A számok indokolnák, hogy ez másként legyen: az ép úszóknak például 30 százalékát érinti a vállfájdalom, a paraúszóknál ez az arány több mint 50 százalékos, ráadásul a sport mellett akár kerekesszék használata közben is erőltethetik a vállukat. Az erőnlét, a sportteljesítmény javítására is fontos számukra az ilyen kezelések igénybevétele.

A kerekesszékes vívók fix helyzetből igyekeznek találatot elérni
Fotó: Nagy Balázs

A sajtótájékoztatón részt vett Hajmási Éva paralimpikon vívó is, aki a női tőrcsapattal Rióban ezüstérmet, Tokióban bronzérmet szerzett, és most nyerni indul Párizsba. A robogóbaleset után lábamputáción átesett sportolónővel villáminterjúnkban arról is beszélgettünk, hogyan tud segíteni azokon, akik hozzá hasonlóan traumatikus körülmények közt sérülnek meg visszafordíthatatlanul.

A baleseted előtt mennyit tudtál a parasport világáról?

Nem voltam jól informált. 2008-ban volt a balesetem, akkor a médiában még nem volt akkora hírértéke a parasportnak. De ha mindez nem történt volna meg velem, szerintem akkor is tájékozottabb lennék már ma.

A baleset előtt is vívtál?

Sportoltam, de karatéztam. Amikor a mozgásszabadságomat elvesztettem, nem nagyon tudtam, mit lehet kihozni ebből az állapotból – nem volt elsődleges szempont, hogy sportoljak, de volt múltam. A családom kutatta fel a lehetőségeket. Szekeres Pállal tudtunk összehozni egy találkozót, ő mondta, hogy léteznek ezek a lehetőségek. Őszintén szólva nem tudtam elképzelni, ez hogy nézhet ki, de elmentem egy edzésre, megnéztem, és mivel a vívás itthon nagyon erős parasportág, innentől jó esélyeim voltak arra, hogy élsportoló lehessek.

Te hogy látod, az átlagember mennyire tekint másként 2024-ben a parasportra, mint amikor te elkezdted?

Egyre ismertebbé válik, és minél inkább az, annál hétköznapibbként tekintünk rá. Szerintem ez a lényege az integrációnak. Én is normális életet élek, ami viszont újdonság tud lenni egy ép társamnak. Amikor megismernek, már ugyanúgy kezelnek minket, mint egy hétköznapi embert. Erre a szintre kell eljutni, ez a legfontosabb.

Hajmási Éva
Fotó: Nagy Balázs

Szerinted mennyire komoly része egy parasportoló tevékenységének az ilyen típusú aktivizmus, a parasport és a sérült emberek láthatóvá tétele?

Ez nagyon fontos. Persze ha felkészülési időszakunk van, akkor ott van a fókusz, de ha valaki példát tud mutatni, azt meg is kell tennie. A mai világban nagyon fontos valamibe kapaszkodni.

Én elszenvedtem egy balesetet, de nagyon szép dolgot hoztam ki belőle.

Az emberek elgondolkodhatnak azon, hogy másoknak is vannak küzdelmei, nincsenek egyedül egy-egy nehéz helyzetben. De nem is kell ehhez élsportolónak lenni – ha valaki egy hátránnyal szépen tudja vinni a hétköznapokat, az is fontos, és példaértékű.

Küldetésednek érzed azt is, hogy segíts azoknak, akik épp frissen küzdenek egy életüket örökre megváltoztató baleset következményeivel, traumáival?

Nekem is fontos volt a balesetem után a rehabilitációs központban látni jó példát arra, hogyan él valaki ezzel tíz-tizenöt-húsz éve. És igenis vannak jó példák, csinos, ápolt, energikus emberek, egy ilyen példa nagyon nagy megerősítést tud jelenteni. Engem is sokáig hívott vissza a gyógytornászom azért, hogy csak mutassam meg magam és beszélgessek a friss sérültekkel. Ha tehetem, a mai napig megyek és hirdetem, hogy milyen fontos a parasport is, még ha nem is lesz mindenkiből élsportoló. Akinek sikerül, az viszont nagy megbecsültségre és elismerésre is számíthat.

Ha szívesen kitöltenél egy olimpiai kvízt, kattints ide!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.