A világ legintelligensebb állata a kétéves ember szintjéig jutott

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokak számára a papagájok beszédkészsége a döntő ok, amiért ezeket az intelligens – időnként túlságosan intelligens – madarakat választják háziállatnak. De vajon hogyan tanulnak meg beszélni? Mitől függ, hogy milyen jól utánozzák az emberi hangokat? És mennyit értenek abból, amit mondanak?

Ha azt mondjuk, hogy az emberi nyelv elsajátítása lehetetlen képesség, akkor ideje újragondolnunk ezt az állítást! A jákópapagájok ugyanis képesek szavakat tanulni, értelmezni, sőt, olykor a kontextushoz illően használni azokat. A szürke jákópapagáj (Psittacus erithacus) az egyik legintelligensebb madár a világon. Ezt számos kutatás igazolja: memóriájuk fejlett, és képesek problémákat megoldani. A híres Alex, egy tudományos kísérletekben részt vevő jákópapagáj több mint 100 szót sajátított el, és képes volt egyszerűbb kérdésekre is megfelelő választ adni. 

Hogyan sajátítják el a beszédet?

A jákópapagájok beszédtanulása összetett folyamat. Elsősorban utánzással sajátítják el a szavakat, de fontos szerepet játszik a környezetük és a gazdájukkal való kapcsolat is. Az alábbi tényezők befolyásolják beszédfejlődésüket:

  1. Hallás és utánzásA jákók kiválóan utánozzák a hangokat, legyen az emberi beszéd, csengőhang vagy kutyaugatás.
  2. Társas interakcióMinél több időt tölt a madár a gazdájával, annál könnyebben tanulja meg a szavakat.
  3. Pozitív megerősítésHa egy szóhoz jutalmat társítanak (például simogatást vagy jutalomfalatot), nagyobb eséllyel ismétlik meg azt. 

@apolloandfrens Apollo’s Learning Numbers 😱 #talkingparrot #amazinganimals #learning #africangrey #parrotsoftiktok #smartbird #animaltraining ♬ original sound - Apollo and Frens

Értik is, vagy csak utánoznak?

Az állati intelligenciát vizsgáló kutatók évtizedeken át tanulmányozták a jákópapagájok kognitív képességeit. Dr. Irene Pepperberg Alexszel, a papagájjal végzett kutatásai azt mutatták, hogy

Idézőjel ikon

a jákók nem csupán szavakat ismételnek, hanem képesek megérteni az egyszerűbb fogalmak közti kapcsolatokat.

Egy másik vizsgálat során kimutatták, hogy a jákók felismerik az ok-okozati összefüggéseket, és azokat saját kommunikációjukban is alkalmazzák.

A papagájok a hangokat hallás, majd utánzás útján tanulják meg
Fotó: United Archives / Getty Images Hungary

Az egyszerű utánzás és a valódi megértés között hatalmas a különbség. A legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy a jákópapagájok nem csupán ismételgetik a szavakat, hanem bizonyos helyzetekben értelmezni is képesek azokat. A már említett Alex, aki talán leghíresebb és legintelligensebb jákópapagáj, például különbséget tudott tenni a különböző formák és színek között, és ezeket szavakkal is kifejezte. Amikor megpróbálták átverni a kísérletek során, akkor haragot mutatott, az új dolgokkal való találkozáskor pedig meglepődött. Nemritkán előfordult, hogy kijavította Pepperberg (szándékosan) hibás módon kommunikáló asszisztenseit. 

Pepperberg szerintAlex a kétéves gyerekek szintjéig is eljutott, megelőzve a majmokat és a delfineket is az intelligenciaszint tekintetében, és ha tovább él, még nagyobb fejlődés következhetett volna be nála. További kutatások szerint a jákók képesek alapvető logikai következtetéseket levonni, ami az állati intelligencia szempontjából különösen figyelemre méltó.

A jákópapagájok a történelem során

A jákópapagájok nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem a történelem során is különleges szerepet játszottak. Az ókori Egyiptomban és Görögországban a nemesek státuszszimbólumként tartották számon őket, és már ekkor felfigyeltek beszédkészségükre. Később a gyarmatosítás korában az európai nemesség körében is népszerűek lettek, mivel különleges tudásuk és utánozó képességük lenyűgözte a kor embereit. 

A beszéd csak egy kis része az örömnek, amit ezek a csodálatosan intelligens teremtmények nyújtanak az emberek számára
Fotó: Owen Humphreys - PA Images / Getty Images Hungary

A leglenyűgözőbb nyelvérzékű jákók

A jákópapagájok rendkívüli nyelvérzékére számos példa akad. Az egyik legkülönlegesebb jákó, Nigel, az elveszett papagáj, aki négy év elteltével tért vissza gazdájához, és addigra teljesen új nyelvet sajátított el: spanyolul kezdett beszélni, annak ellenére, hogy korábban angolul "tanult". Egy másik híres példány, Einstein, a sztárpapagáj, különleges tehetségével hívta fel magára a figyelmet: rengeteg szót és hangutánzást sajátított el, és gyakran szórakoztatta közönségét kivételes utánzóképességével. Griffin, a kiemelkedően intelligens jákópapagáj pedig nemcsak szavakat tanult meg, hanem egyszerű következtetéseket is le tudott vonni, felismerve bizonyos fogalmak közti kapcsolatokat, ami tovább erősítette a tudományos érdeklődést a papagájok kognitív képességei iránt.

A jákópapagájok beszédképessége nemcsak szórakoztató, hanem tudományos szempontból is rendkívül izgalmas. Kutatásuk segíthet megérteni az állati kommunikáció fejlődését, és akár az emberi nyelv eredetéről is új információkat szolgáltathat. A jövőben talán még pontosabban megismerhetjük, hogy ezek a madarak hogyan értelmezik a szavakat, és milyen határai vannak valójában az állati intelligenciának. Egy biztos: a jákópapagájok nyelvi tehetsége a természet egyik legcsodálatosabb jelensége.

Ha kíváncsi vagy rá, milyen veszélyes fenevad az egyik legártatlanabb kinézetű madár, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?