Kritikus határt ért el a paksi erőmű, teljesítménycsökkentést rendeltek el

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Tegnap, augusztus 21-én, vissza kellett fogni a Paksi Atomerőmű teljesítményét, mert a Duna vize az erőmű alatt elérte a 29,79 Celsius-fokot. A hatályos rendelet szerint a vízhőmérséklet nem érheti el a 30 fokot, mert az nagy veszélybe sodorná a folyó élővilágát.

Tegnap délután 3 órától csökkentették a Paksi Atomerőmű 1-es, 2-es és 4-es blokkjának teljesítményét, amelyek így sorrendben 35, 110 és 95 megawattal kevesebb áramot termeltek – írja az ATV. A teljes erőmű nettó termelése 1800 MW-ról 1550 MW-ra esett vissza.

Folyamatosan csökkenteni kell Paks teljesítményét

A protokoll szerint, ha a Duna vizének hőmérséklete meghaladja a 25 Celsius-fokot, az erőmű elkezdi a hőcsóva (az a hely, ahol a kiengedett hűtővíz elkeveredik a folyó vizével) hőmérsékletének mérését. Amikor ez a torkolattól 500 méterre eléri a 29,5 fokot, 0,1 Celsius-fokonként 80 megawattal kell visszafogni a teljesítményt.

Idézőjel ikon

Ezt egészen addig kell folytatni, amíg az előírt értékre nem csökken a vízhőfok.

Az egyébként, hogy nyáron magasabb a Duna vizének a hőmérséklete, a Paksi Atomerőmű működésének biztonságát nem befolyásolja, ám csökkenti hatékonyságát, és így a megtermelt villamos energia mennyiségét is.

Addig kell csökkenteni Paks teljesítményét, amíg megfelelő nem lesz a vízhőmérséklet
Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Nem ez az első eset, hogy a jogszabályban foglalt vízhőmérsékleti határérték miatt csökkenteni kellett az erőmű teljesítményét. Egyes források szerint azonban olykor ez sem elegendő, és olyan esetet is regisztráltak, amikor a folyó vize a 31 Celsius-fokot is elérte.

Környezetvédők szerint azonban aggodalomra ad okot, hogy egy augusztus 15-i rendelet értelmében az energiaügyi miniszter feloldást adhat a 30 Celsius-fokos korlát alól. Az új szabály szerint a miniszter ellátásbiztonsági okokból tekinthet el az atomerőmű teljesítményének ilyen esetben történő csökkentésétől. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.