Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Jó esély van arra, hogy 2028-ra laboratóriumi körülmények között feltámasszák azt a gyapjas mamutot, melyből az utolsó egyed 4000 évvel ezelőtt élt a földön. Ha a kísérlet sikerül, akár más ősi állattal is hamarosan találkozhatunk.
Azt, hogy mi okozta a gyapjas mamut kipusztulását, pontosan nem lehet tudni. Egyesek úgy vélik, hogy az emberek túlzásba vitt vadászata vezetett oda, hogy végleg eltűntek a föld felszínéről, míg mások azt állítják, hogy a hatalmas emlősök a Föld melegedő éghajlatát nem tudták tolerálni. Függetlenül attól, hogy mi okozta a gyapjasmamutok kipusztulását, egy férfi azt állítja, megfejtette a titkot, és tudja, hogyan hozhatja vissza a bolygóra az egykor itt élő ősi lényeket.
Ősi állattal népesítené be a Földet az amerikai vállalat
Ben Lamm, az amerikai Colossal Biosciences bio- és géntechnológiai vállalat alapítója és vezérigazgatója évek óta azon dolgozik, hogy az évezredekkel ezelőtt kihalt állatokat feltámassza. Elsőként a gyapjas mamuttal szeretné gazdagítani a jelenleg élő állatvilágot.
A tudósok elképzelése szerint az ázsiai elefántokat használnák a mamutmagzatok pótlására, melyeket egy közeli rokon DNS-ével replikált génekkel hoznák létre. Ben Lamm meg van győződve arról, hogy az általa vezetett kutatócsapat jó úton halad annak érdekében, hogy 2028-ra gyapjas mamutok is éljenek a Földön. Nem titkolt szándéka, hogy nem csupán néhány példányt hívjanak életre, hanem azt szeretné, hogy ezek az állatok újra benépesítsék a bolygót.
A gyapjas mamut mintegy 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg és 4000 évvel ezelőtt pusztult ki. Legközelebbi ma élő rokona az ázsiai elefánt. A gyapjas mamut Észak-Amerikában és Ázsiában volt őshonos.
A számos csontlelet, valamint barlangrajzok alapján tudjuk, hogyan néztek ki a gyapjas mamutok. Ezek alapján vélhetően nagyjából akkorák voltak, mint egy mai afrikai elefánt.
Ezek az állatok jól alkalmazkodtak a jégkorszak hideg éghajlatához, hiszen testüket sűrű szőrzet borította.
Füleik kicsik voltak, a farkuk pedig rövid, hogy minél kevesebb hőt veszítsenek. Hosszú, ívelt agyarakkal és összesen négy zápfoggal rendelkeztek, és átlagosan 60 évet éltek. A mai elefántokhoz hasonlóan csoportokban éltek, és füvekkel, sással, cserjékkel táplálkoztak.
A mai körülmények nem veszélyeztetik az ősi állatfajt
A gyapjas mamutok együtt éltek a neandervölgyi emberrel, valamint az Afrikából Eurázsiába és Észak-Amerikába vándorló mai emberrel is. Az emberek vadásztak rájuk, csontjaikból és agyaraikból szerszámokat, szobrocskákat, sőt kunyhókat is készítettek.
A gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó szakemberek szerint nagyon megfontoltan és körültekintően kell eljárniuk ahhoz, hogy ne csak klónokat hozzanak létre. Elegendő genetikai sokféleségre van szükségük ahhoz, hogy keresztezhető, fenntartható állományokat tudjanak életre hívni.
Ahhoz, hogy a fajokat vissza tudják vezetni a saját környezetükbe, genetikai diverzitásra van szükség, mert csak így lesznek képesek arra, hogy emberi beavatkozás nélkül fenn tudják tartani magukat.
A kutatócsoportnak szembe kell néznie azzal a kihívással is, hogy sokak szerint a jelenlegi éghajlat vélhetően túl meleg ahhoz képest, amikor a mamutok éltek. A szakértők azonban azt állítják, hogy ez nem lehet akadálya annak, hogy a tervüket megvalósítsák, ugyanis évezredekkel ezelőtt is voltak olyan hatalmas interglaciális, vagyis egy eljegesedési időszakon belüli melegebb éghajlatú periódusok, amikor melegebb volt a levegő hőmérséklete.
A különböző mamutfajták, például az amerikai mamutok elterjedése is azt mutatja, hogy ezek az emlősök hatalmas populációkban, területeken éltek, és akár igen meleg helyeken sem jelentett nekik akadályt, hogy életben maradjanak.
Több állat feltámasztásán is dolgoznak
A Colossal Biosciences csapata 145 tudósból áll, akik közül 17 szakember kizárólag azon dolgozik, hogy mesterséges körülmények között keltsenek életre méheket.
A kutatók azt tervezik, hogy miután a mamutokat újra életre keltették, feltámasztják a dodómadarat és a tasmán tigrist is.
Lamm úgy véli, erkölcsi kötelességünk a technológiát és az ember tudását felhasználva visszafordítani az emberiség által okozott károkat, megállítva ezzel a különféle fajok kihalását.
A tudósokat is meglepte, hogy van összefüggés a dinoszauruszok és a magyarok kedvenc gyümölcsének elterjedése között.
