Ebben az országban köteleznék az orvosokat, hogy olvashatóan írjanak

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy indiai bírósági döntés új fejezetet nyitott az egészségügyi ellátásban: az orvosoknak ezentúl jól olvashatóan kell felírniuk a recepteket és egyéb dokumentumokat. A határozat célja, hogy megszüntesse azt a régóta fennálló problémát, amely a páciensek számára gyakran zavart, félreértést vagy akár súlyos gyógyszerelési hibákat okozott az orvosi kézírás miatt.

A rosszul olvasható receptek világszerte ismertek: sokszor a gyógyszerészeknek kell kitalálniuk, hogy pontosan mit akart felírni az orvos, ami nemcsak időveszteséget, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet. 

Fontos az orvos írásmódja 

Indiában különösen nagy gondot jelent a helyzet, mivel az országban hatalmas a betegforgalom, és a zsúfolt rendelőkben az orvosok hajlamosak sietve, „firkálva” írni. A bíróság döntése szerint a jövőben

Idézőjel ikon

a kézzel írt receptek helyett előnyben kell részesíteni a nyomtatott vagy digitális változatokat.

Ha az orvosk mégis kézzel írnak, annak egyértelműnek és jól olvashatónak kell lennie. Ez nemcsak a betegek biztonságát szolgálja, hanem az egészségügyi rendszer átláthatóságát is növeli.

Az orvos kézírása hatással lehet a betegek egészségére is
Fotó: Tetra Images / Getty Images Hungary

Életet is menthet az olvasható írás

Szakértők üdvözölték az ítéletet, hiszen a gyógyászati hibák világszerte egészségügyi problémákat szülnek. 

Idézőjel ikon

Egy rosszul értelmezett recept akár végzetes következményekkel is járhat,

így az új szabály hosszú távon életeket menthet.

A döntés ugyanakkor kulturális változást is sürget: az indiai egészségügyben évszázadok óta megszokott „orvosi hieroglifák” ideje lejárt. A páciensek most joggal várhatják el, hogy az orvosok ne csak szakmailag, hanem kommunikációjukban is egyértelműen szolgálják az egészségüket.

Ha kíváncsi vagy az országra, ahol receptre írják fel az utazást, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.

Világom

Világjárvánnyal fenyeget a hantavírus? Ebben hasonlít a COVID-ra

A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.

Életem

Így használják ki a jó euróárfolyamot a szemfüles magyarok

A kedvező euróárfolyam miatt egyre több magyar dönt úgy, hogy a határ menti szlovákiai üzletekben intézi el a nagybevásárlást. Ez a trend nem véletlen, hiszen a forint erősödésével és a kinti akciókkal komoly pénzeket takarítanak meg a magyar családok.

Önidő

Ki kinek a fia? Magyar királyi kvíz

A történelem folyamán ezer év alatt öt nagy dinasztia adta Magyarország királyait. Bár a legtöbbet biztosan fel tudod sorolni, de azzal is tisztában vagy, ki kinek a fia volt?

Mindennapi

Újabb város érintett az azbesztszennyezésben: parkolóban bukkantak a veszélyes anyag nyomára

Azbesztet mutattak ki Sopronban egy forgalmas parkolóban és egy lakópark építkezésén kihelyezett kőzúzalékban a Greenpeace munkatársai által végzett mintavétel során. A környezetvédő szervezet tájékoztatása szerint azért volt szükség a vizsgálatra, mert a nyugat-magyarországi azbesztbotrány részeként felmerült a gyanú, hogy magánberuházások keretében is szennyezett anyag kerülhetett a közterületek közelébe.