Az „őrültek méze” a világon csak két helyen lelhető fel, mégis egész hadseregeket semmisített meg

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A Fekete-tenger partvidékének erdős hegyeiben olyan különleges méz készül, amely egyszerre csábító és veszélyes. Ez az úgynevezett „őrültek méze”, vagyis a deli bal.

Bár a méz természetes eredetű, kis mennyiségben bódító hatása van, nagyobb adagban pedig akár halálos is lehet. A ritka méz évszázadok óta része a helyi kultúrának, ugyanakkor már az ókorban is komoly szerepet játszott.

Hatását egy virág mérge okozza

A különleges méz kizárólag két helyen készül a világon: Törökország Fekete-tenger menti régiójában és Nepál egyes hegyvidéki területein. A méhek itt a rhododendron nevű virág (magyarul havasszépe) nektárját gyűjtik, amely egy grayanotoxin nevű természetes mérget tartalmaz. Ez a toxin okozza a méz bódító, hallucinogén hatását. A deli balt

Idézőjel ikon

a helyiek kis mennyiségben gyógyszerként használják, például vérnyomáscsökkentésre vagy fájdalomcsillapításra.

Ugyanakkor a dózis eltalálása létfontosságú, mivel néhány kanálnyi mennyiség már szédülést, hányingert vagy akár eszméletvesztést is okozhat.

Az őrültek mézének nemcsak a túlzott fogyasztása veszélyes, hanem a begyűjtés is, hiszen a kaptárak általában a hegyoldalakban találhatók
Fotó: Derikjohn / Getty Images Hungary

Az őrültek mézét harcban is hasznosították

Az „őrültek méze” már több mint kétezer éve ismert. A leghíresebb történet szerint időszámításunk előtt 67-ben a pontuszi király, VI. Mithridatész katonái mézzel teli csapdákat hagytak hátra a római seregeknek.

A gyanútlan rómaiak megették a mézet, majd nem sokkal később rosszul lettek, és teljesen harcképtelenné váltak,

így Mithridatész könnyedén legyőzhette őket. A méz tehát nemcsak különleges finomság volt, hanem fegyverként is bevált.

A helyiek ma is gyűjtik a deli balt, ám a művelet kifejezetten veszélyes. A méhek kaptárai gyakran a hegyoldalak meredek szikláin találhatók, ahová csak kötelek és létrák segítségével tudnak feljutni a méhészek. A méz literje rendkívül drága, közel 65 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül, és a világpiacon is ritka csemegének számít, ám exportját szigorúan korlátozzák, mivel túlzott fogyasztása komoly egészségügyi kockázattal jár.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan élnek a méhek valójában, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?