Az ország, ahol a halottak napja egy hatalmas nagy parti

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Halottak napján Európában és Dél-Amerikában (különösen Mexikóban) teljesen különböző hagyományokkal és szokásokkal ünnepelnek, bár indíttatásuk azonos: meg akarnak emlékezni az elhunytaikról.

Magyarországon halottak napján a hangulat komoly, csendes, vallásos szokások övezik, míg Dél-Amerikában vidám és fesztiválszerű légkör jellemzi, amikor örömmel fogadják szeretteik visszatérését a túlvilágról. 

Vallás és kultúra: halottak napja más országokban

Bár a dél-amerikai országok nagy része a keresztény vallást gyakorolja, a Día de los Muertos ősi azték és más közép-amerikai hagyományokkal is keveredik. Ennek kardinális gondolata, hogy a halál nem az élet lezárása, hanem annak természetes része. Az év egyik legjelentősebb és leglátványosabb ünnepe ez, ahol a családok összegyűlnek, és úgynevezett ofrendákat készítenek az elhunyt szeretteik tiszteletére.

Fotó: Craig Steven Thrasher / Getty Images Hungary

Ezek az ofrendák, vagyis oltárok szimbolikus módon mint világítótoronyok vezetik vissza szeretteiket a családjukhoz. Az oltárokat az elhunytak kedvenc ételeivel, italaival díszítik, amelyeket a családi étkezés során együtt fogyasztanak el. A legfontosabb édességek a cukorkoponyák és a pan de muerto, más néven a halottak kenyere, amely egy édes, ánizzsal ízesített kenyér. Az ofrendák fontos elemei a papírdekorációk is, amelyekkel nemcsak az oltárokat, hanem az utcákat is díszítik, valódi virágszirmok mellett. Ezek is az ünnep vidám és felszabadult hangulatát tükrözik. Ezenkívül fontos kiegészítői az ofrendáknak a gyertyák, amelyek segítik a lelkek hazatalálását, a körömvirág, amely az elhunytak lelkének jelképe, és végül a legfontosabb, ami nem hiányozhat az oltárokról: az elhunytak fényképei. 

Mexikói hiedelmek szerint, halottak napján a háziállatok is visszatérnek a túlvilágról
Fotó: FG Trade Latin / Getty Images Hungary

Halottak napján hazatérnek a lelkek: a kutyáké előbb

A tradicionális mexikói hiedelmek szerint az állatok lelkei hamarabb érkeznek meg a túlvilágról, mint az emberi lelkek. Sokan úgy tartják, hogy a háziállatok, különösen a kutyák lelkei október 27-én térnek vissza a világunkba, így elősegítve elhunyt gazdáik átkelését, és köszöntve még élő családtagjaikat. A mexikói kultúrában, különösen az azték hitvilágban a Xoloitzcuintle (szőrtelen) kutyák segítik az elhunyt lelkek zavartalan átkelését a túlvilágra. Ez a spirituális kapcsolat erősíti azt az elképzelést, hogy az állatok lelkének kiemelt szerepe van földi életünk során, ezért térnek vissza hamarabb, mint az emberek. Sok család külön oltárt állít háziállataik számára, amelyre elhelyezik kedvenc játékaikat, jutalomfalatjaikat és fotóikat. Az ünnep alatt a családok megemlékeznek a közös élményekről, és kifejezik szeretetüket háziállataik iránt.

Míg hazánkban a temetőkön csöndben haladunk át, Mexikóban énekelnek, imádkoznak és visszaemlékeznek szeretteikre egészen pirkadatig, felidézve legszebb és legemlékezetesebb közös pillanataikat. A halottaikat nem gyászolják, hanem örömmel fogadják a túlvilágról visszatérő lelküket, ünnepelve az élet és a halál örök, folytonos körforgását.

Ha szívesen olvasnál még a mexikói halottak napjáról, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.