A társadalom elöregedésének nálunk is mind aggasztóbbá váló problémája egyre több fejlett országot fenyegető jelenség. Dél-Koreában például a jelenlegi állás szerint 2072-ben az átlagéletkor már 63 év fölött lesz, így nem csoda, hogy busásan megjutalmazzák a gyerekvállalást.
A két Korea 1945. augusztus 15-i szétválásától napjainkra a bő 50 milliós Dél-Korea a világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált, ahol a több mint 9 millió főt számláló főváros, Szöul mellett még kilenc, nagyságrendileg közel milliós lakosú nagyváros található.
Kevés a gyerek
Miközben a dél-koreai háztartások közel 40 százaléka egyfős háztartás és a kétfősök pedig mintegy 23 százalékot tesznek ki, az élettartam 2016 óta magasabb az OECD országok átlagánál, meghaladja a 82 évet. Az ázsiai ország előregedő társadalmának súlyos helyzetét tovább rontja, hogy 2022-ben a termékenységi ráta itt volt a legalacsonyabb a világon. Akkor úgy lehetett kalkulálni, hogy minden nőre 0,78 szülés jut majd életében, ami már önmagában veszélyesen kevés, de a szakértők 2025-re ennek az értéknek a további csökkenését prognosztizálják.
Hátha ettől nő a gyermekvállalási kedv
Kétségbeesésükben a Booyoung Group vállalata születésösztönző programként nagyvonalú ötlettel állt elő. Alkalmazottjainak
minden születendő gyermekük után 100 millió koreai wont, azaz napi árfolyamon számolva közel 26,5 millió forintnak megfelelő összeget fizet,
hogy ezzel részt vállaljon a szülőkre háruló, gyermekvállalással járó anyagi terhekből és ezáltal előmozdítsa a gyerekvállalási kedvet. A bőkezű appanázs férfi és női alkalmazottakra egyaránt vonatkozik, sőt. A cég emellett közel 1,9 millió forintnyi, azaz 7 millió koreai won támogatásban részesíti egyszeri, készpénzes kifizetés formájában mind a 70 alkalmazottját, akinél 2021 óta gyermek született.
A dél-koreai nemzet sorsáért felelősen gondolkodó nagyvállalat egyébként 1983-as létrejötte óta 270 ezer otthont épített fel.
A vállalat elnöke, Lee Joong-keun azonban további ösztönzésként még tovább jutalmazza a háromgyerekes családokat, amelyeknek csak a döntést kell meghozniuk:
egy egy összegben kifizetett 300 millió wonos hozzájárulást fogadnak-e el szívesebben, vagy egy házat a családnak.
Lefordítva: Dél-Koreában egy háromgyerekes család vagy készpénzben közel 80 millió forintot kap, vagy, ha az ország biztosít hozzá telket, akkor egy komplett otthont.
Kicsivel máris több a gyerek az országban
Talán ezeknek a születések számának gyarapodását elősegítő felajánlásoknak is hála, 2024. második negyedévében 8 év után végre először növekedés mutatkozott a születések számában Dél-Koreában. Legutóbb 2015. negyedik negyedévében tapasztalhattak hasonló örömöt az ottaniak, de akkor is csak csekély 0,6 százalékkal emelkedett a születések száma. Így ez a mostani, 1,2 százalékos növekedés joggal kelt komolyabb reményeket az ázsiai ország vezetésében és lakosságában.
Ugyanakkor, a mostani gyarapodás ellenére, a teljes népszaporulati ráta, mely előrejelzi, hány gyermek szülése várható egy nőtől élete során, továbbra sem emelkedik a korábban is rögzített, egyébként történelmi minimumnak számító 0,71 fölé. Ez azért fölöttébb riasztó adat, mert ahhoz, hogy a népességszám stabil maradjon, külső beavatkozás, például, bevándorlókkal történő népességszám duzzasztás nélkül el kellene érni legalább a 2,1 szülést asszonyonként.
Az önmagában is nehéz helyzetet tovább súlyosbítja, hogy ugyanebben az időszakban a halálozások száma nőtt a korábbi év azonos időszakával összevetve, így a teljes kép nemhogy nem javult, inkább tovább romlani látszik.
Ezzel folytatódik a 2019 vége óta tartó tendencia, hogy a halálozások száma meghaladja a születésekét.
Van azért még így is biztató adat: a házasságkötések száma ugrásszerűen, több mint 17 százalékkal nőtt az előző év ugyanilyen időszakához mérve. Ez egy újabb történelmi rekord, de ezúttal szerencsére pozitív: ez ugyanis soha korábban nem látott mértékű emelkedést jelent. Örvendetes emellett, hogy közben a válások száma csökkenésnek indult, így joggal gondolkodhatnak a dél-koreaiak több és stabilabb párkapcsolatban élő, potenciális családalapítókban.
Muszáj kiprovokálni a gyerekvállalási kedv növekedését
Ha nem sikerül hamarosan megváltoztatni a fiatalok borúlátását a lakhatási lehetőségekről, valamint a munkahelyi kilátásokról, és pozitív képet festeni előttük egy olyan jövőről, amelyben méltó körülmények között nevelhetik fel felelősen vállalt gyermekeiket, akkor a számadatok még aggasztóbbá válnak. 2022-ben az ország lakóinak átlag életkora még 44,9 év volt, de ha nem változik a trend, mindössze fél évszázaddal később, 2072-ben, úgy számolják, 63,4 évre tolódik majd az átlagéletkor. Ez természetesen azzal is együtt jár, hogy a 2022-ben még 51,73 milliós Dél-Korea 2072-re már alig több mint 36 millió főt számláló nemzetté zsugorodik.
Ha Észak-Koreáról szeretnél többet megtudni, ezt a cikkünket is ajánljuk figyelmedbe.
