A természet csodái mai részében a világ legnagyobb és legbüdösebb virágáról, valamint egy hazánkban is elterjedt orchideafajról olvashatsz érdekességeket.
A virágok rájöttek, hogy milyen fontos az illat a rovarok életében – vagy inkább a közös evolúció igen érdekes kapcsolatokat eredményezett. A Föld legnagyobb virágának, a raflézia genusz fajainak egyike Délkelet-Ázsiában él, és döglegyek porozzák be. Tavaly februárban, Malajziában volt szerencsénk találkozni egy ilyen óriás bűzvirággal (Rafflesia arnoldii), mely a rendkívül ritka és veszélyeztetett fajok közé tartozik.
Az óriás bűzvirág további érdekessége, hogy parazitaként jellemzően fákon élősködik, és miután bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, nagyjából tíz hónap alatt nő káposztafej méretűre. A kifejlett növénynek öt, vörösesbarnás szirma van, melyek egy hatalmas kehelybe futnak össze (ebben 6-8 liter víz is elfér), virágának átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti, a kehely alján pedig számos tüskeszerű nyúlvány meredezik.
Miután a húsos szirmok kinyíltak, a teljes pompájukban ragyogó virágokban csak néhány napig lehet gyönyörködni, jobb híján az orrunkat befogva, ez az óriás bűzvirág ugyanis olyan szagot áraszt, mint az a tetem, amely napokig hevert a forró dzsungelben. A rothadó hús szaga pedig ellenállhatatlan a döglegyek számára, amelyek kihasználják ezt a néhány napot arra, hogy jól beporozzák a virágot.
De nem kell távol-keleti dzsungelekbe menni példákért, ha a rovarok szagnyelvén beszélő növényeket akarunk találni: a Közép-Európában, így hazánkban is elterjedt és védett orchideafaj, a légybangó (Ophrys insectifera) különös kékes-barnás virágai úgy néznek ki, mint egy bizonyos szitásdarázsfaj nőstényei, és megjelenésüket ehhez illő illat egészíti ki: pont olyan, mint a párzásra kész nőstény szitásdarazsaké.
„És ugyan mit akar a frissen kikelt, felajzott hím darázs, melynek rövid élete során csak egyvalami jár az eszében? Bedől a trükknek, és párzani próbál a virággal. Persze a dolog nem úgy alakul, ahogy szeretné, ezért irány a következő nősténynek látszó virág. Ott sem jár szerencsével. Észre sem veszi viszont, hogy a kudarcba fulladt randevúk során ráragadtak azok a sárga képletek, amelyek a nyolcvanas évek bulijaiban népszerű csörgős hajráfokra emlékeztetnek. Ezek az orchidea virágporát tartalmazzák, így a hím szitásdarázs lázas flörtölése hozzájárul a virág megporzásához” – olvashatjuk a Terra Insecta című könyvben. Pár nappal a hímek után az igazi nőstények is kikelnek, és akkor élesre fordul a helyzet, így mind a légybangó, mind a szitásdarázs fennmaradása biztosított. Minden jó, ha a vége jó.
Ha tetszett a cikk, olvasd el sorozatunk többi részét is!
