Gyerekkorunk meséiből ismerős a fordulat: „túl az Óperenciás-tengeren, az Üveghegyeken is túl”. Sokáig úgy hittük, ez csupán a képzelet szüleménye, egy távoli, soha el nem érhető hely, ahol a csodák kezdődnek. Pedig a titokzatos kifejezés mögött valós földrajzi és történeti hátteret is felfedezhetünk.
Magát az elnevezést több elmélet is magyarázza, és az egyik legelterjedtebb szerint az Óperencia szó a Felső-Ausztriára utaló német kifejezés félrehallásából származik.
A mesék és a valóság határán
Az Óperenciás-tenger közelebb van hozzánk, mint gondolnád – erre a felismerésre akkor jutunk, ha megvizsgáljuk a kifejezés történetét. Az Óperencia és az Óperenciás-tenger a magyar népmesékben valóban a világ peremét, az ismert és az ismeretlen közötti határt jelölte. A kifejezést sokszor úgy emlegették, mint a valóság és a fikció közötti mezsgyét, amelyen túl minden megtörténhet.
Az egyik legelterjedtebb szerint az Óperencia szó a német Österreich ob der Enns kifejezésből ered, amely Felső-Ausztriát, vagyis az Enns folyón túli tartományt jelölte.
A magyar katonák és utazók ezt a hosszú német nevet idővel félrehallották és eltorzították, így lett belőle az ismerősen csengő Óperencia.
Az Óperenciás-tenger más megközelítésben
Más magyarázatok egészen az avarok koráig vezetik vissza az eredetet. Eszerint az Enns menti vidék szolgált a nyugati határként, és a nyelvben fennmaradt kifejezés az egykor valóságos gyepűhatárt jelölte. Nem kizárt ugyanakkor, hogy
a név nem az Ennshez, hanem más földrajzi elnevezésekhez köthető, például Bregenz környékéhez.
A bizonytalanság ellenére annyi biztos, hogy az Óperenciás-tenger emlékezete mélyen beépült a magyar kultúrába. Az a mesei világ, amelyet gyermekként csak a képzeletben láttunk, valójában nagyon is közel van hozzánk.
Tudtad, hogy Pocahontas, akit a világ a Disney rajzfilmjéből ismer, valójában a 16. század végén született Észak-Amerikában? Olvasd el a híres indián vezető, Powhatan főnök lányáról szóló cikkünket is!
