Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre nehezebb egy nyaralást jó előre megtervezni, hetekkel, hónapokkal előre gondolkodni, fixálni, ad absurdum, kifizetni. A kempingezés, netán a vadkempingezés újjáéledése spontán is jó nyaralási lehetőségeket kínálhat.
A vadkempingezés Európa számos országában tilos, ami nem jelenti azt, hogy bátor hippiimitátorok vagy kalandvágyó spórolók ne zugaludnának egyszer-egyszer meg titokban ezen országok földjén is, de mindenképp nyugodtabb az élmény azokon a helyeken, ahol nem üldözik a vadkempingezés jelenségét. Ilyen Svédország és Norvégia.
Tilos viszont Franciaországban, Németországban, Horvátországban, Belgiumban és Portugáliában is. Az európai kempingek nagy részét éppen az első kettőben találjuk, hiszen Franciaország és Németország igazi kempingnagyhatalmak, de Hollandia és Olaszország sem szégyenkezhet.
Ahol tilos
Ahol vadul tiltják a vadkempinget, annál szebb természeti környezetben és jól felszerelt hivatalos kempingekkel igyekeznek kárpótolni a sátorozni vagy lakókocsizni vágyókat. Erre jó példa Portugália és Horvátország.
Csak egy picit tilos
A természeti adottságairól méltán híres Izland látogatói körében szintén népszerű a nomádabb, természetközelibb szálláslehetőségek keresése, így érthető, hogy a kis méretű szigetországban mintegy 170 kemping kapott helyet. Ezek nyitvatartása az időjárás miatt azonban inkább csak a nyári hónapokra korlátozódik.
Egy-egy éjszakára, ha hivatalos kemping nincs a közelben, a szabadban hunyók fölött is szemet hunynak az északi ország hatóságai.
Régen és most
A kempingezés fogalma kiszélesedett az eredeti, 60-as évekbeli nomád sátrazós nyaralási alternatívához képest. Ma már saját lakókocsi sem kell ahhoz, hogy kipróbálhassuk az életet egy guruló miniotthonban, azokat szinte bármely kempingben telepítve is bérelhetjük. A mobilházak műfaja is újdonság a régi kempingekhez szokottaknak, a ma kempingezői között viszont kedvelt opció, még ha annak árával már korántsem spórol annyit a turista egy apartman bérléséhez képest.
Ja, hogy úgy!
Korábban talán paradoxnak hatott a luxust és a kempinget egy lapon említeni, a sátras nyaralás egyik bája éppen a fémvázas hátizsákból elővarázsolt konzervek guggolva, a sátor szélére kucorodva történő fogyasztása volt, de a mai kempingek egy része már valóban prémium nyári táborra emlékeztető uszodás tengerparti luxuskomplexum, és léteznek termálkempingek is.
Hogy volt?
Magyarországon Tihany és Füred adott otthont az első kempingeknek, amelyek az 1950-es évek végén nyíltak, később több hullámban, a ’60-as évek közepén és a ’70-es évek végén, valamint a ’80-as években bővült jelentősen számuk. A pandémia előtt már 230-nál is több kemping üzemelt Magyarországon, ezek közül nem kevés, természetesen, a Balaton köré csoportosulva.
Még miért is jó?
A kempingezés reneszánszához nemcsak a spontaneitás lehetőségének fenntartása, a természetközeli életforma gyakorlása, de bizonyos tudományos kutatások is hozzájárulnak. Bebizonyosodott, hogy a szabadban alvás, a mesterséges fényforrások és az elektromos áram nélkülözése hozzásegíti testünket visszatalálni a nappal és éjszaka természetes ciklusához, a magához tért biológiai óránk pedig egészségesebbé tesz a felszabaduló melatoninnak köszönhetően.
A városok mesterséges fényénél alvók vagy az alvászavarral küzdők közül egyre többen folyamodnak a melatonin mesterséges formájához, vagyis tablettaként viszik be a zavartalanabb éjszakai pihenés reményében. Egy 2011-es kutatás szerint autista gyerekeknél hatásos az alvás minőségének javítására, és nappali magaviseletükre is pozitívan hat, a felnőtteknél szerepet játszhat súlyvesztésben és gyulladások csökkentésében. Mindazonáltal ez egy hormon, melynek szedése káros is lehet, ezért a legjobb mégis néha egy jó kempingben elérni a melatoninszint természetes növekedését és a jó alvást.
