A hosszú nyak halálos hagyománya: a padaung törzs nőideáljai

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi a közös a dél-afrikai ndebele törzs és a ma Thaiföldön élő padaung törzs nőtagjaiban? A nyakuk. Pontosabban az a nyakék, ami összeköti őket őseik hagyományaival, és ami törzseik esetében a női princípium alapja.

A hosszú nyakú nők nemcsak ebben a két kultúrában számítanak a nőiesség szimbólumának, hanem például a modern nyugati társadalmakban is. Csakhogy e két törzs esetében a nyak jelentősége már rég nem csak a szépséggel függ össze, mert identitásképző hatása van. De a főszerep itt nem csak a nyaké, hanem az azt meghosszabbító réz- vagy éppen aranygyűrűké.

Barbárság vagy kultúra

Az egykor Burmában élő padaung (avagy hosszú nyakú) törzs tagjai Thaiföldre menekültek át az elmúlt évtizedekben, közösségük nőtagjai ma turista látványosságnak számítanak, a lányok ugyanis 5 éves koruktól fogva minden évben egy sárgarézkarikával díszítik a nyakukat, ezek a karikák az évek során pedig egyre gyűlnek. A tévhit szerint ezzel a módszerrel a nyakukat nyújtják, a nyakcsigolyáik közötti távolságot növelik, ezzel szemben a gyűrűk valójában a lányok, nők kulcscsontját feszíti lejjebb, ami kissé még bordáikat is deformálja. Emiatt keltik azt az illúziót, hogy a nyakuk lett hosszabb, ami miatt sokan zsiráfnyakúaknak csúfolják őket. Ennek az eljárásnak az a kockázata, hogy a gyűrűk alatt elsorvadnak a nyakizmok. Ha hirtelen meg kellene válniuk a gyűrűktől, az ékszer miatt deformált nyakuk, sorvadt izmaik iszonyatos fájdalmakat okoznának viselőiknek a hétköznapokban. Csakhogy eszük ágában sincs leszedni a gyűrűket, ennek pedig több oka is van. Ha csak a szikár tényekre vagyunk kíváncsiak, akkor érthetetlennek, sőt egyenesen barbárnak tűnhetnek ezek a szokások egy nyugati szemlélő számára. De ha a társadalmi kontextust, a hagyományokat és a hagyományok mögött megbújó gyakorlatias okokat is megismerjük, akkor más megvilágításba kerül ez a szokás.

Létfenntartás és tudatosság a hagyomány mögött

E tradícióval kapcsolatos kutatások arra világítottak rá, hogy számos okra vezethető vissza ezeknek a nyakékeknek a viselése. Az egyik ilyen kézenfekvő ok az ékszerek anyagában keresendő. A gyűrűk ugyanis nem csak rézből, hanem aranyból is készülhetnek, ami a család anyagi hátterét jelzi. A hosszú nyak emellett a szépség szimbóluma ezeknél a közösségeknél, sok helyen továbbá a gyűrűk a feleségek házastársukhoz kötődő hűségét jelzik. A Mianmar területén is élő népek körében folytatott kutatások rávilágítottak arra, hogy a nyakékek a nők védelmét is szolgálhatták, az Indokínában elterülő esőerdőkben élő tigrisek ugyanis óriási veszélyt jelentettek a helyi törzsekre. A tigrisek rendkívül hatékony ragadozók, akik a nyakuknál fogva igyekeznek végezni az áldozatukkal, mivel a nyaki véredények roncsolásával azonnal véget vethetnek a tápláléklánc alacsonyabb fokain elhelyezkedő élőlények földi tengődésének.

A nyakgyűrű hordása az életmódra is hatással van
Fotó: pengpeng / Getty Images Hungary

Egy másik elképzelés szerint a nyakat hosszabbnak láttató gyűrűk más törzsek számára visszataszítónak tűnnek, így kisebb az esély arra, hogy elrabolják a közösség nőtagjait (ez utóbbi nézet még akkor is megállhatja a helyét, ha nehéz elképzelni, hogy a törzsek történetének egy pontján valaki megáll a falu közepén, és azt mondja: na ebből elég, hölgyeim, mostantól hosszú nyakatok lesz!)

A Dél-Afrikában és Zimbabwe területén élő ndebele törzs tagjai dzilának hívják a főként rézből készült nyakéküket, amit házas nők hordanak, de korábban férfiak is viselték. A gyűrűk száma ezeknél a törzseknél is a gazdagságot, státuszt, illetve a nő életkorát jelzi. Csakhogy minél nagyobb a gyűrűk száma, annál nehezebb a nyakék, súlya elérheti akár a 4-5 kilogrammot is.

A ndebele törzs nyakgyűrűit ötvösök készítik, akik a megrendelő méretére igazítják a munkákat, amit sok esetben szofisztikált motívumokkal díszítenek. Mivel ezek a gyűrűk nagyon drágák, sokszor az új generációk is megöröklik őket. A ndebelék azt tartják, hogy a nyakgyűrűk viselését őseik írták elő, emiatt hiába lehet kényelmetlen a viselése, a törzs tagjai mind a mai napig ragaszkodnak hagyományaikhoz, a gyűrűk és a hozzá tartozó különleges öltözetek viseléséhez. Az elmúlt években viszont a globalizáció és nyugati világunk dekadens kényelme elérte a fiatalokat, így a rézgyűrűket többen műanyagra cserélték a biztonságosabb és kényelmesebb viseletért.

Élet a gyűrűkkel

A nyakékek – legalábbis az ázsiai törzseknél – nem alkotnak egy teljes gyűrűt, az esetek egy részében nyitottak, de döntő többségük egy teljes spirálból áll. Ha valaki hasonló gyűrűk viselésére adná a fejét, jobb, ha pár tényezőt figyelembe vesz. Például, ezeknek a nyakékeknek a hordása nemcsak a kinézetet, hanem a teljes életmódot megváltoztatja. Vegyünk csak egy egyszerű példát, a vízivást. Mivel a gyűrűk miatt nem lehet a fejet hátra dönteni, ezért az iváshoz feltétlenül szükség lesz szívószálra. A gyűrűk ezenfelül fel tudnak forrósodni, illetve ki is dörzsölhetik viselőjük állát, ami miatt kenőcsöket vagy puha ruhát kell használniuk a sebek kezelésére vagy az irritáció megelőzésére.

Ha a cikk meghozta a kedvedet a nyakgyűrű viseléséhez, vagy csak elutaznál, hogy megnézd Thaiföld érdekességeit, olvasd el következő cikkünket is! 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.

Életem

Csak ebben az esetben tesz boldoggá a minimalizmus

A minimalizmus sokak számára vonzó életstílus: kevesebb tárgy, több tér, letisztult otthon és gondolatok. De vajon tényleg mindenkit boldoggá tesz, aki kipróbálja? Egyre több kutatás és tapasztalat mutatja, hogy csak bizonyos helyzetekben hoz valódi elégedettséget.

Testem

Hiába veszel drága sampont: ezek a szokások ártanak a legtöbbet a hajadnak

Hajlamosak vagyunk vagyonokat költeni a legújabb csodasamponokra, luxusbalzsamokra és méregdrága hajpakolásokra, miközben a fürdőszobából kilépve szinte azonnal tönkretesszük a hatásukat. A hajmosás utáni rutinunk tele van olyan berögzült, észrevétlen mozdulatokkal, amelyekkel szép lassan leamortizáljuk a hajszálainkat. Összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk.

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.