A vörös rúzs, a női szépség egyik legismertebb jele a nők jogai mellett zajló tüntetéseknek köszönhetően került az őt megillető helyre. A vörös rúzs ugyanis nemcsak a nőiességet, hanem az erőt, a hatalmat és a lázadást is képviseli.
1912-ben a választójogi mozgalom támogatóinak ezrei vonultak el Elizabeth Arden New York-i szalonja előtt. A kozmetikai márka alapítója, aki csak két évvel korábban nyitotta meg üzletét, a nők jogainak támogatója volt, és azzal csatlakozott az ügyhöz, hogy élénkpiros rúzsokat osztogatott a menetelő nőknek. Elizabeth Cady Stanton és Charlotte Perkins Gilman, a választójogi tüntetések vezetői azért szerették a vörös rúzst, mert képes volt sokkolni a férfiakat, és a tüntetők tömegesen öltötték magukra a merész színt a lázadás és a felszabadulás jeleként.
A vörös száj egykor az ördög jele volt
Az évszázadok során a vörös rúzs sok mindent jelentett. A vörös ajkakat gyakran az erkölcsileg kétes, udvariatlan, sőt eretnek nőkkel hozták összefüggésbe. A sötét középkorban az ördög jelének tekintették. Aztán ahogy az amerikai választójogi mozgalom elfogadta a vörös rúzst, úgy tették ezt nemzetközi társaik is. Ahogy a nőjogi mozgalmak elterjedtek Európában, Új-Zélandon és Ausztráliában, a brit és amerikai szervezők gyakran osztoztak a taktikákon, a menetelések szervezésétől kezdve az éhségsztrájkokon át az agresszívebb harci stratégiákig.
Ez a szolidaritás kiterjedt a sminkjükre is, így terjedt a vörös rúzs használata is.
Bár a szüfrazsettek népszerűsítettéka vörös rúzs használatát, már korábban elkezdődött egy komoly változás női szépség és megjelenés kérdésében. A nők a korlátozó, fájdalmas fűzőket melltartókra cserélték, és elkezdtek olyanok által tervezett, áramvonalasabb sziluetteket felvenni, mint amilyen Coco Chanel is.
Adolf Hitler gyűlölte a vörösre festett ajkakat
Adolf Hitler közismerten utálta a vörös rúzst. Az árja eszménykép a tiszta, sminktelen arc volt. A Hitler vidéki rezidenciájára látogató hölgyek egy kis listát kaptak arról, hogy hogyan kell kinézniük, amikor meglátogatják a Führert:
kerülniük kellett a túlzottan látható kozmetikumokat, nem viselhettek vörös rúzst, és semmiképpen sem volt szabad a körmüket festeniük.
A szövetséges nők azonban a háború melletti kiállás jeleként használták a vörös rúzst. A normálisság érzését adta a nőknek, megtartottak valamit, ami a háború előtti időkre emlékeztette őket. Emellett nők váltották fel a férfiakat rengeteg munkakörben, büszkeségük és függetlenségük megerősödött. Az önbizalmuk kifejezése egyre népszerűbb lett. Nagy-Britanniában, amikor a vörös rúzs túl drága lett a legtöbbük számára, répalével festették be az ajkukat.
1941-ben, a háború idejére a vörös rúzs kötelezővé vált az amerikai hadsereghez csatlakozott nők számára. Elizabeth Ardent az amerikai kormány felkérte, hogy hozzon létre egy szabályos ajak- és körömszínt a hadseregben lévő nők számára.
Ekkoriban a vörös rúzs viselése összefüggött a női önbecsülés érzésével.
A vörös rúzs ereje még ma is látható a tüntetéseken
Egy 2015-ös képen egy macedón nő egy kormányellenes tüntetésen megcsókolta egy rohamrendőr pajzsát, vörös rúzsnyomot hagyva maga után. A kép akkoriban megállíthatatlanul terjedt az interneten.
2018-ban Nicaraguában nők és férfiak vörös rúzst viseltek, és fényképeket töltöttek fel magukról a közösségi médiára, hogy kifejezzék támogatásukat a kormányellenes tüntetők szabadon bocsátása mellett. Marlén Chow aktivista mellett álltak ki, aki vörös rúzzsal dacolt a kihallgatóival. 2019. decemberében Chilében közel 10 ezer nő vonult utcára fekete szemkötőben, piros kendőben és vörösre festett ajkakkal, hogy elítéljék az országban elkövetett nemi erőszakot.
A kozmetikumok használata és a szépítkezés nem új keletű dolog, már az ókorban is fontos volt a jó megjelenés. Ismerd meg az alábbi cikkünkből, milyen fájdalmas lépéseket tettek a nők a szépségért.
