Egy nő alapította a világ első egyetemét, kevesen tudják, hol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi, európaiak, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez a kontinens a tudás és a kultúra bölcsője, de ha körülnézünk a világban, és tanulmányozzuk a történelmet, akkor láthatjuk, hogy bolygónk telis-tele van olyan emberekkel, akiktől ma is tanulhatunk. Jó példa erre az a nő, aki elsőként alapított egyetemet.

Ha a Afrika felé fordítjuk tekintetünket, akkor egyből a piramisok, a Nílus völgye jut eszünkbe, a modern kori történelemből feldereng az apartheid mozgalom, és a filmek kedvelőinek még a Casablanca is beugrik. De hogy Marokkó más érdekességeket is tartogat számunkra, az talán újdonság.

A saját vagyonából hozta létre az egyetemet

Fez városa Marokkóban olyan különlegességgel büszkélkedhet, amellyel egyetlen európai város sem: itt alakult meg ugyanis az UNESCO által is elismert, a világ legrégebbi és ma is működő egyeteme. Ami még ennél is izgalmasabb: egy nő alapította. 

Csodálatos látvány az egyetem főbejarata
Fotó: Arterra / Getty Images Hungary

Egy valami bizonyos: Fatima al-Fihriya 800 körül látta meg a napvilágot, édesapja vagyonos kereskedő volt. Noha a lány a mai Tunéziában született, a család elvándorolt Fezbe, a mai Marokkó területére. Az apa hatalmas vagyont hagyott a lányára, aki, mivel nem volt olyan ambíciója, hogy továbbvigye a családi vállalkozást, inkább vásárolt egy óriási területet, amire egy mecsetet és egyetemet építtetett, hogy ezzel is szolgálja a közösséget. Az évek során a komplexum sokat fejlődött, és az alapító iránti tiszteletből Fatima szülővárosáról, Qayrawanról, nevezték el

Tudományos centrummá alakult az egyetem

Az Al Quaraouiyine Egyetem 859-ben nyitotta meg kapuit, miután 18 éven át épült, és a diákok a világ minden tájáról érkeztek, hogy ott tanulhassanak a természettudományoktól kezdve, a nyelveken át egészen a csillagászatig. A középkorban az egyetem igazi intellektuális központtá vált, és egyes források szerint II. Szilveszter pápa, aki az arab számok rendszerét meghonosította Európában, itt sajátította el ezt a tudást

Így néz ki az egyetem belső udvara
Fotó: Dea / A. Garozzo / Getty Images Hungary

Amellett, hogy a komplexum maga is a Világörökség része, a könyvtára is egyedülálló: több mint 4000 kötetet tartalmaz, köztük a híres történész, Ibn Khaldun 14. századi művét, az Al-Muqaddimát (magyarul: Bevezetés a történelembe). Szintén a könyvtárban található Fatima eredeti diplomája – mivel ő is itt tanult később – egy fa táblára vésve. 

Fatima odaadása és önzetlen adománya nélkül ez a ma is működő tudományos központ nem létezne, amelynek egyetlen célja van: a tudás megosztása és elérhetővé tétele mindenki számára, hovatartozástól függetlenül.  

Ha kíváncsi vagy a magyar iszlám közösségek életére is, ezt a cikket érdemes elolvasnod. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.