Egy hatalmas ősi várost találtak az Amazonas vidékén, amelyet évezredekig rejtett a buja növényzet. A lakhatatlannak hitt erdőben milliók élhettek.
Ha egy olyan területre gondolsz, amit alig érintett emberi kéz, akkor az Amazonas esőerdő juthat eszedbe. Végül is, ennek a dél-amerikai tájnak nagy részét sűrű növényzet borítja, ami arra utal, hogy ez a világ egyik olyan szeglete, ahol nem éltek emberek, és nem voltak városok. Úgy tűnik, hogy ez egy érintetlen környezet, vagy legalábbis ezt gondoltuk sokáig. Az őslakos közösségekkel együtt dolgozó régészek azonban felfedezték egy omladozó város maradványait. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a Kolumbusz Kristóf előtti Amazonas vidékét emberek milliói lakták már.
Sőt hatalmas úthálózattal, templomokkal és piramisokkal ellátott, beépített területeken éltek.
Milliók népesítették be az erdőt
A felfedezés megváltoztatja azt, amit az Amazonas vidékén élő emberek történetéről tudunk. A kelet-ecuadori Upano területén található házakat és tereket elképesztő utak és csatornák hálózata kötötte össze. A terület egy vulkán árnyékában fekszik, amely gazdag helyi talajokat hozott létre, de a társadalom pusztulásához is vezethetett.
Eddig úgy tudtuk, hogy az emberek csak nomád módon vagy apró településeken éltek az Amazonas vidékén. Azonban az újonnan felfedezett város régebbi, mint bármely más ismert amazóniai lelőhely. A legtöbb ember kis csoportokat képzel el, valószínűleg meztelenül, kunyhókban élve és gyűjtögetve, az új felfedezés azonban mást mutat, ezek az ősi emberek összetett társadalomban éltek.
A város körülbelül 2500 évvel ezelőtt épült, és akár 1000 évig is élhetett itt egy civilizáció.
Nehéz pontosan megbecsülni, hogy hány ember élt ott egy időben, de a tudósok szerint 10 ezer, ha nem 100 ezer körül lehet. Tehát az évek során több millió ember is élhetett ott, ahol eddig lehetetlennek hittük.
Otthonokat és szertartási helyeket találtak
A régészek a földi ásatásokat 300 négyzetkilométeres területet feltérképező repülőgépen elhelyezett lézeres érzékelőkkel kombinálták, ezek segítségével azonosították a város maradványait a sűrű növények és fák alatt. A felfedezett épületek három-hat egységből álló csoportokba rendeződtek egy központi szereppel rendelkező tér körül. A tudósok úgy vélik, hogy a legtöbb rom valakik otthona lehetett, de néhány szertartási célokat szolgált, ezeket dombokba vágták.
Sok területet egyenes utak és ösvények hálózata kötött össze, köztük egy 25 kilométer hosszúságú is.
A szakértők szerint az úthálózat nagyon kifinomult. Hatalmas kiterjedésű, minden össze van kötve. Úgy gondolják, hogy ezek közül néhány valamilyen szertartáshoz vagy hithez kapcsolódhatott. Sőt, nemcsak utakat, hanem mellettük árkokat is találtak, amelyekről úgy vélik, hogy csatornák voltak, ezekkel kezelték a térségben a bőséges esőzést.
Egyes árkok elzárták a települések bejáratait, amelyek más közelben élő emberek okozta fenyegetések bizonyítékai lehetnek.
Óriási társadalom élt az Amazonasban
Ez társadalom még nagyobbnak tűnik, mint a Mexikóban és Közép-Amerikában jól ismert maja társadalmak, teljesen más építészettel, földhasználattal, kerámiával. A társadalmuk egyértelműen jól szervezett volt, de jelenleg az Amazonasban élő emberekről és társadalmukról nem sokat tudunk. Gödröket és tűzhelyeket is találtak, valamint edényeket, növényőrlő köveket és égetett magvakat. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az itt élők valószínűleg főként a mezőgazdaságra összpontosítottak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és valószínűleg chichát, egyfajta édes sört ittak.
A vörös rúzs a női szépség egyik legismertebb jele, a nők jogai mellett zajló tüntetéseknek köszönhetően került az őt megillető helyre. Ismerd meg a történetét az alábbi cikkünkből.
