Az emberekben évezredek óta ott motoszkál a kérdés: vajon csak mi vagyunk az univerzumban? A NASA közzétette álláspontját a földönkívüli élet létezéséről.
A NASA mindenekelőtt leszögezte, egyelőre csak a Földön ismerünk életet. Azonban a James Webb Űrteleszkóp révén már meg lehet vizsgálni az exobolygók légkörét, amelyeknél az olyan gázok jelenléte, mint az oxigén, metán vagy vízgőz, az élet jelei is lehetnek.
Mit mond a NASA, mik lehetnek a következő lépések?
A NASA nem állítja, hogy már talált életet más bolygón, de hangsúlyozza, hogy léteznek technológiánk, amelyekkel képesek vagyunk életre utaló jeleket találni. A légkörben lévő molekulák, mint az oxigén, a metán vagy a szén-dioxid keveréke, “bioszignatúra” lehet – tehát olyan bizonyíték, amit csak élet produkálhat (vagy nagyon hasonló folyamatok).
Hol érdemes kutatni a földönkívüli élet után?
A NASA szerint a legizgalmasabb nyomok nincsenek feltétlenül fényévekre tőlünk. A Mars például különösen ígéretes: sok kutató abban reménykedik, hogy a bolygó felszíne alatt, a fagyott talajrétegek mélyén mikroszkopikus élet rejtőzhet.
De nem csak a vörös bolygóban látják a lehetőséget. A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjai, az Europa és az Enceladus valóságos „kozmikus óceánbolygók”. Vastag jégtakarójuk alatt hatalmas víztömegek húzódnak, ahol elméletileg kialakulhattak az élethez szükséges feltételek. Ott vannak továbbá a távoli exobolygók (olyan bolygó, ami egy másik csillag körül kering), melyekről egyre több adat érkezik.
Amikor egy bolygó elhalad a csillaga előtt, a légkörén átszűrődő fény elárulja, milyen gázokat tartalmaz
Ez a módszer lehet az egyik kulcsa annak, hogy egyszer valóban „bioszignatúrákra”, vagyis életre utaló nyomokra bukkanjunk a világűrben.
Mit tekintünk életnek?
A földönkívüli élet keresése nem egyszerű feladat. Ami igazán kihívássá teszi, az az, hogy az életet mindig a Földön ismert formáihoz mérjük: olyan jeleket keresünk, mint a víz, az oxigén vagy a metán, mert tudjuk, hogy ezek kapcsolatban állnak az élet működésével. Tehát nem azt kutatjuk, ami bárhol előfordulhat az univerzumban, hanem azt, ami hasonló a mi bolygónk életfeltételeihez. Ez azonban nem von le semmit a felfedezés izgalmából: minden új mérés közelebb visz minket annak a rejtélynek a megfejetéséhez, amit életnek hívunk.
Ha érdekel, hogyan jött létre a furcsa képződmény, melyet ufókráternek hitték, olvasd el ezt a cikkünket is.
