Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legenda szerint mialatt Napóleon hadjáratot vezetett Egyiptomban, meglátogatta a gízai Nagy Piramist, ahol egy éjszakát is eltöltött, utána pedig még a bizalmasainak sem mondta el, hogy mi történt odabent.
Bonaparte Napóleon, Franciaország ikonikus katonai vezetője és császára nemcsak Oroszországot járta meg, hanem még korábban Egyiptomban is hódító hadjáratra indult. Az itt tartózkodása pedig rengeteg legendához vezetett. Az egyik szerint egy éjszakát töltött el a gízai Nagy Piramisban, ez pedig egy életre megváltoztatta őt.
Napóleon expedíciója a gízai Nagy Piramisnál
1798-ban Napóleon megindította a hadjáratot Egyiptom ellen. A célja az volt, hogy megzavarja a brit kereskedelmi útvonalakat, és megerősítse a francia befolyást a régióban. Tudósok, kutatók és művészek kísérték el, hogy megfejtsék az ókori Egyiptom rejtelmeit, valamint ismereteket gyűjtsenek annak kultúrájáról, történelméről és kincseiről.
Napóleon csapatai a gízai piramisokhoz is ellátogattak. Ezek az óriási építmények, amelyeket fáraók sírhelyeként emeltek, megragadták a császár képzeletét, és felkeltették a kíváncsiságát. Ekkor kezdett el terjedni egy történet arról, hogy a leendő francia császár egy éjszakát a gízai Nagy Piramisban töltött.
Az elbeszélések szerint 1799. augusztus 22-én éjjel Napóleon behatolt a gízai Nagy Piramis szívébe. Állítólag néhány kísérője társaságában több órát töltött a labirintusszerű kamrák felfedezésével, sőt, a belsejében aludt. Miután kijött, néhány megbízható embere megkérdezte, mi történt odabent, amire csak ennyit felelt:
„Még, ha elmondanám is, akkor sem hinnétek el.”
Mit gondolnak a szakértők?
A történészek és tudósok vitatják a fenti történet igazságát. Egyesek szerint csupán kitaláció vagy túlzás, amelyet azért hoztak létre, hogy erősítsék Napóleon imázsát, és párhuzamot vonjanak közte és az egyiptomi fáraók között. Mások úgy vélik, elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy alátámasszák az állítást.
A történet mellett szóló egyik kulcsfontosságú bizonyíték Dominique Vivant Denon, a Napóleon expedícióját kísérő művész beszámolója. Denon emlékiratai egy éjszakát írnak le a Nagy Piramisban, megemlítve Napóleont és néhány megbízható kísérőt. Azonban a szkeptikusok szerint a beszámolóját befolyásolhatta az a szándék, hogy Napóleon nagyságát hangsúlyozza.
A kétkedés ellenére más korabeli beszámolók és feljegyzések is alátámasztják az állítást. Az egyik ilyen forrás Ségur ezredesé, aki Napóleon seregében szolgált, és megerősítette a történet általános vázát. Azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok korlátozott volta miatt Napóleon állítólagos éjszakájának részletei továbbra is homályosak.
Napóleon kint maradt?
Azok, akik szerint a történet csak kitaláció, Napóleon magántitkárára, Bourrienne-re hivatkoznak, aki a következőket írta:
„Július 14-én Bonaparte elhagyta Kairót a piramisok felé. Szándékában állt három-négy napot az ókori Memphisz nekropolisz romjainak tanulmányozásával tölteni, de hirtelen kénytelen volt megváltoztatni a tervét. Ez az út a piramisokhoz, amelyet a háborús események indokoltak, lehetőséget adott egy kis romantikus történet kitalálására. Néhány találékony ember azt állította, hogy Bonaparte fogadást tartott a muftival és az ulémákkal, és amikor belépett az egyik nagy piramisba, ezt kiáltotta: ‘Dicsőség Allahnak! Csak Isten az Isten, és Mohamed az ő prófétája!’ A valóság azonban az, hogy Bonaparte soha nem lépett be a nagy piramisba. Soha nem is gondolt arra, hogy bemenjen. Ha ezt tette volna, biztosan elkísértem volna, mert a sivatagban egyetlen pillanatra sem hagytam el az oldalát.
Ő csak arra utasított néhány embert, hogy menjenek be az egyik nagy piramisba, míg ő kívül maradt, és amikor visszatértek, beszámoltak neki arról, amit láttak. Más szóval, arról tájékoztatták, hogy semmi különöset nem találtak.”
Más beszámolók szerint Napóleon inkább azzal szórakoztatta magát, hogy arra ösztönözte a társait, másszanak fel egy piramisra a forróságban, és versenyezzenek, kiér fel elsőként. A győztes a versenyzők legidősebbike, az 53 éves matematikus, Gaspard Monge volt.
Miután az emberei leereszkedtek, Napóleon azt mondta nekik, kiszámolta, hogy a piramisok köveiből egy 3 méter magas falat lehetne építeni, amely körülölelné egész Franciaországot. Monge később újraszámolta, és igazolta, hogy a számítása helyes volt.
Egyiptom után Napóleon Moszkva elfoglalásával is megpróbálkozott, de nem járt sikerrel. Olvasd el az alábbi cikkünket, hogy megtudd, mi történt.
