Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tudósok lemodellezték, hogy milyen hangja lenne a Napnak, ha hallanánk. Egészen izgalmas zenét komponálna nekünk az égitest.
A forrongó és bugyborékoló gázok miatt a hozzánk legközelebbi csillag, vagyis a Nap valójában egy rendkívül zajos hely. Bár ezt kint az űrben nem hallani, mert ott a hanghullámok nem terjednek úgy, mint a Földön. A hang ugyanis rezgésként terjed valamilyen anyagban, például a levegőben vagy a vízben. Az űrben pedig olyan ritka az anyag, hogy lényegében üres, így nem továbbíthat hangot.
A Nap zenéje
A tudósok azonban az elmúlt három év napkitöréseit egy audiovizuális klippé alakították, lehetővé téve számunkra, hogy megtapasztaljuk, milyen „hangot” ad ki a Nap.
A csillagunk időnként napkitöréseket produkál – ilyenkor nagy mennyiségű forró gáz hagyja el a Nap felszínét, egy óriási lökéshullám fut át a bolygóközi téren. Egyszerűbben fogalmazva: a Nap „felköhög” egy adag energiát. Ezek a kitörések egyre erősebbé válnak, ahogy a Nap belép 11 éves ciklusának csúcsába, az úgynevezett napmaximumba, amikor mágneses pólusai felcserélődnek.
A frekvenciáik többnyire túl alacsonyak ahhoz, hogy az emberi fül érzékelje őket, bár valószínű nem is kerülhetnénk elég közel ehhez a tüzes golyóhoz, hogy meghallhassuk. Ezért az ESA a brit fejlesztésű Solar Orbiter űrszonda adatait használta fel, hogy megmutassa nekünk, hogyan is hangozhatnak ezek a jelenségek. A videóban a felvillanó kék körök a STIX (Spectrometer/Telescope for Imaging X-rays) műszer által rögzített napkitörések.
Mostanában egyre "hangosabb" a Nap
A Solar Orbiter körülbelül 6 havonta kerül a legközelebb a Naphoz, ezért a „zene” alacsony zümmögésből erősebb hangzásba megy át, a napkitörések eltérő hosszúságú ritmikus mintázatokat alkotnak. Hallgatás közben tisztán érzékelhetjük, milyen gyakran fordulhatnak ezek elő, és mennyire változatosak lehetnek méretük és intenzitásuk tekintetében. A hangok azért válnak egyre hangosabbá, mert most a napmaximum időszakában vagyunk. Ez az oka annak is, hogy az északi fényt az utóbbi időben sokkal gyakrabban lehetett látni, olyan helyeken is, ahol ez korábban ritka volt.
Az alábbi cikkünkben összeszedtük a legritkább égi jelenségeket.
