Biciklis futárként dolgozott a második világháború ideje alatt az a férfi, aki később a Japán elleni atomtámadás legismertebb túlélőjévé vált. Majdnem két éven át kellett hason feküdnie sebesülései miatt.
Hirosima és Nagaszaki neve nem azért került be a történelemkönyvekbe, mert Japán egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Nem is azért, mert a japán kereszténység központjává vált Xavéri Szent Ferencnek köszönhetően. Nagaszakit atomtámadás érte, alig három nappal Hirosima után.
A város túlélőire pokoli időszak várt ezt követően, Sokan éveken át szenvedtek a háború legpusztítóbb támadása miatt.
Nem túlzás azt állítani, hogy a világtörténelem egyik legtragikusabb dátuma 1945. augusztus 9., a Nagaszaki elleni atomtámadás napja. Három nappal korábban az Amerikai Egyesült Államok éles bevetésen dobott atomot egy másik japán városra, Hirosimára. A pusztítás hamar nyilvánvalóvá vált, a következmények ismeretének ellenére azonban az amerikai légierő újabb gépeket indított. Kokura városa aznap másodszor is megúszta a felhős égbolt miatt az atombombát, de Nagaszaki nem.
Nagaszaki túlélői évekig nyögték a következményeket
Hatalmas villanásra, robbanásra, süvítő szélre és elképesztő hőhullámra emlékeztek vissza a túlélők, amikor az atomtámadásról beszéltek. Bár a Nagaszakira ledobott atombomba nagyobb volt, mint amit Hirosima felett engedtek ki a bombázóból, a város még mindig szerencsésebbnek mondhatta magát. Egyenetlen domborzata és a keresztülfolyó vizek ugyan megakadályozták a tűz terjedését, a radioaktív sugárzás és a forróság azonban így is pusztító volt.
A Nagaszakira ledobott atombombát eredetlieg Kokura lakóinak számták. 1945. augusztus 9-én, helyi idő szerint hajnal 3 óra 49 perckor egy B-29 típusú bombázó szállt fel Mariana-szigetcsoport egy kisebb területű tagjáról, Tinian szigetéről. A bombázó egy közelgő atomtámadás reményében indult a Japán szigetek felé, a fedélzetén egy 21 kilotonnás atombombával. A szállítmánya nagyobb volt, mint amivel három nappal korábban Hirosimát bombázták. A Bockstarnak keresztelt gép több, szerencsétlen előjel ellenére indult útnak Kokura ellen. Már a Hirosimára ráengedett Fat Man és Little Boyt is ennek a városnak szánták, ugyanis ez volt a japán hadiipar egyik központja, azonban augusztus 6-án is hatalmas felhőtakaró rejtette el a gép elől. Augusztus 9-én sem volt ez másként, így a Bockstar visszafordult.
Nagaszaki vesztét az üzemanyaghiány okozta
Mivel azonban Kokurát megelőzően a Bockstart kísérő gép eltévedt, így túl sokáig volt a levegőben a bombázó. Az üzemanyag fogyott, az atombomba nehéz volt. S hiába fedte felhő Nagaszaki egét is aznap, a pilóta úgy döntött, hogy kiengedi csomagját. A Fat Man névre keresztelt bomba elindult a város felé. Nagaszakiban a következő 4 hónap során mintegy 80 ezren veszítették életüket az atomtámadás miatt.
Négy nappal a Nagaszakira ledobott atombomba után, a Szovjetúnió hadüzenetét követően Japán letette a fegyvert.
Tanigucsi Szumiteru augusztus 9-én még csak 16 éves volt, aznap épp leveleket hordott ki a biciklijén. A robbanás lesodorta kerékpárjáról az 1,8 kilométerrel arrébb lévő fiút, majdnem megölve őt. Amikor Tanigucsi megpróbált felállni, észrevette, hogy a bal karján lévő bőr cafatokban lóg, és érezte, ahogy a hátán a bőr lassan leválik a húsáról. A kapituláció időszakában már a kórházban feküdt, és még 1 évig és 9 hónapig nem kelhetett fel.
Hónapokig élet és halál között lebegett a csontjait is szabadon hagyó súlyos égési sérülések miatt. A mellkasán a hús rothadni kezdett a felfekvésektől. Akkora fájdalmai voltak, hogy többször is azt üvöltötte, öljék meg.
Később felidézte, hogy hallotta, amikor az orvosok és az ápolók egymás közt suttogva fejezték ki ámulatukat amiatt, hogy még mindig életben van.
Tanigucsi kórházi kezeléséről akkor filmet is forgattak. Az 1970-ben bemutatott felvételnek köszönhetően az egész világ megismerte a férfi történetét. A filmből kivágott, színes fotó, amin Tanigucsi rettenetes hátsérülése látható, bejárta a világot.
A nukleáris fegyverkezés ellen harcolt élete végéig
Tanigucsi 1949-ben hagyta el a kórházat, csatlakozott a többi túlélőhöz, és egész életét a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésének szentelte. Annak ellenére, hogy hátfájdalmai élete hátralévő részében is megkeserítették a mindennapjait, Tanigucsi minden lehetőséget megragadott, hogy beszéljen a vele történtekről.
Amikor az ENSZ jóváhagyta az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződést, Tanigucsi egy videóüzenetben fejezte ki aggodalmát, hogy mindez kevés lesz:
„A szerződés hasztalan, ha nem teszi meg minden ország a szükséges erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek beszüntetése érdekében. Aggódom, hogy mi lesz a világgal, amikor már az összes túlélő meghalt.”
Tanigucsi Szumiteru 2017-ben, 88 éves korában hunyt el. A halálát bejelentő közlemény szerint Vater-papilla-rákban vesztette életét Nagaszakiban.
A Japán elleni támadásokkal korábban is foglalkoztunk már – ebben a cikkünkben egy olyan férfi életét ismerheted meg, aki Hirosimában és Nagaszakiban is jelen volt az atombomba robbanásakor, ám mindkettőt túlélte.
