Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megérinteni a világ legmérgezőbb fáját végzetes lehet, de még megállni mellette is kész életveszély. A növény mellett párás időben tartózkodni is tilos, a gyümölcséből egy-két falat pedig a biztos véget jelent.
Ha ismersz mérgező növényt, akkor az mind semmi a világ legtoxikusabb fájához képest. A Karib-tenger, a Bahamák, Florida és Dél-Amerika északi részének főként homokos strandjain terebélyesedő manszanilyafa minden ízében mérgező: ahhoz, hogy bajt okozzon, még csak megérinteni sem kell, elég csak a közelében tartózkodni.
A világ legmérgezőbb fája pont olyan, mint a többi
Az akár 12 méter magasra is megnövő szép, kerek koronát növesztő fa első pillantásra pont olyan, mint a többi. Sőt, ha úgy tetszik, még szemrevalóbb is jó néhány rokonánál: hosszúkás, fényes, bőrszerű levelei szinte érintésre csábítanak, a 60 centiméteres vastagságú törzse egy jókora ölelésre hívogat, az egészségtől kicsattanó, gömbölyű, hat-kilenc magot rejtő gyümölcsébe pedig jólesne harsogva beleharapni.
Ezek bármelyike azonban szigorúan tilos és életveszélyes!
Végzetes harapás
Visszafogott külseje ellenére ugyanis minden része maga a veszedelem. Nem véletlenül adták neki a spanyol felfedezők az „arbol de la muerte” nevet, amely azt jelenti: a halál fája. A mérgekkel teli növény almaszerű termései már a hispán hódítókat is megmérgezték, azóta pedig már hajótörött tengerészek és turisták is áldozatuk estek. Amellett, hogy a szájban és a nyelőcsőben égésszerű hólyagok keletkeznek, súlyos görcsrohamokkal kísért hányást és hasmenést is okoz:
a fogyasztását gyakorlatilag nem lehet túlélni.
Mérgező nyilak
A rendkívül mérgező fa nedvét már régóta használják a karibi indiánok és más bennszülött népek a nyilak mérgezésére, sőt azt tartják, hogy második floridai útja során a felfedező Juan Ponce de León halálát is valószínűleg egy ilyen fegyver okozhatta. Vannak kegyetlen történetek arról is, hogy a karibi törzsek a foglyaikat e fához kötözték, és megvárták az esőt, hogy a fa vízben jól oldódó nedve átmossa a testüket.
Elég csak megérinteni vagy esőben aláállni
A súlyos tünetekhez azonban ennél kevesebb is elég: a fa levele és a kérgének tejszerű nedve egy phorbol nevű anyagot tartalmaz, amely igen heves bőrreakciót vált ki. A növényt éppen ezért vihar elleni menedéknek sem szabad használni,
a fán áthaladó esőcseppek összegyűjtik ugyanis a mérgező anyagot, a bőrre jutva pedig szétmarják azt.
Párás időben sem szabad a fa közelében tartózkodni, ugyanis a kipárolgó mérgek belélegzése is rosszullétet okoz. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a fa elégetése során keletkező füst olyannyira irritálhatja a szemet, hogy még akár átmeneti vakságot is okozhat.
A leguán bírja egyedül
Bármennyire is mérgező e növény, a manszanilyafának igen fontos a szerepe a talaj eróziójának csökkentésében. Ráadásul, miután a legtöbb állat jó messzire elkerüli, a fa kártevőkre sem érzékeny. A fekete tüskésfarkú leguán az egyetlen, amely nemcsak hogy ellenáll a növény mérgének, a termését el is fogyasztja, sőt az segíti a szaporodásban is.
Ha szeretnél még további érdekességeket is megtudni a világból, a figyelmedbe ajánljuk a Föld legnagyobb élőlényéről szóló cikkünket is.
