Három napon keresztül halálos kígyókkal összezárva – hihetetlen Guinness-rekord

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

72 órát töltött mérges kígyókkal összezárva egy indiai férfi, hogy bebizonyítsa, a csúszómászók csak akkor támadnak emberre, ha provokálják őket – Neelimkumar Khaire nem csupán sértetlenül került ki a vakmerő kísérletből, tettével Guinness-rekordot döntött, mely több mint negyven éve tartotta magát.

Khaire – aki napjainkban hazája egyik legnagyobb kígyószaktekintélyének számít – az 1970-es években ismerkedett meg közelebbről kedvenc jószágaival, amikor egy Bombay környéki ötcsillagos szállodában dolgozott: az üdülőhely nemcsak az emberek, de a mérges kígyók körében is nagy népszerűségnek örvendett, ezért a személyzet állandó feladatai közé tartozott a kéretlen vendégek elfogása és likvidálása. Míg kollégáinak nem okozott gondot elpusztítani a csúszómászókat, Khaire megsajnálta a szépséges teremtményeket, és irtásuk helyett inkább befogta, majd szabadon engedte őket a közeli dzsungelben, idővel pedig gondozásukat, tanulmányozásukat tűzte ki életcéljául.

A mérges kígyókról akarta oktatni az embereket

Egy alkalommal hősünk a bombayi Haffkine Kutatóközpontba szállított egy elfogott kígyót, mire az ottani személyzet döbbenten közölte vele, az állat túl veszélyes ahhoz, hogy csak ilyen egyszerűen magával cipelje valaki – Khaire saját bevallása szerint ekkor határozta el, hogy edukálni fogja az embereket, megcáfolva a kígyókkal kapcsolatos tévhitet, miszerint az állatok bárkit, bármilyen előzetes provokáció nélkül megharapnak. Amikor értesült róla, hogy egy dél-afrikai férfi, Peter Snyemaris megdöntötte a mérges kígyókkal összezárva töltött leghosszabb idő világcsúcsát – 50 órán keresztül élvezte 18 halálos és 6 közepesen veszélyes kígyó társaságát –, úgy döntött, rálicitál a rekorderre.

Hősünk úgy gondolta, egy Guinness-rekord egyrészt kellő publicitást adhatna ügyének, és nagyban segítené felvilágosító munkáját, másrészt a nemzeti büszkeség is motiválta: Indiát a kígyók hazájaként ismerik szerte a nagyvilágban, úgy illene tehát, ha ezt a veszélyes világcsúcsot is saját országa birtokolná. A hatóságok ostobaságnak tartották a 28 éves Khaire tervét, a fiatalember azonban eltántoríthatatlan maradt: szülővárosa és lakhelye, Pune orvosi egyetemének sportpályáján állíttatott fel egy üvegkalitkát, melybe saját magán kívül 72 halálos mérgű hüllőt – 27 monoklis kobrát, 24 Russell-viperát, 9 pápaszemes kobrát, 8 gyűrűszalagos kraitot és 4 közönséges kígyót – záratott be három napon és három éjszakán keresztül, 1980. január 20–23. között.

Nem élt a felkínált szünetekkel, így döntött Guinness-rekordot

A Guinness-bizottság döntése szerint a világrekord akkor is érvényes lett volna, ha a férfi naponta félórát a ketrecből kilépve a szabadban tölt, Khaire azonban ragaszkodott hozzá, hogy a vállalt 72 óra minden másodpercét az üvegkalitkában töltse – a közönség ámulatára a megszabott idő leteltével teljesen sértetlenül távozott önként vállalt fogságából, bizonyítva álláspontját, és jócskán megdöntve johannesburgi „kollégája” rekordját. A kígyók némelyike ugyan rámászott Khaire testére, amikor izgalomba jött, ő azonban egyszer sem veszítette el lélekjelenlétét és hidegvérét: egyszerűen megfogta, és leszedte magáról az állatot.

A vakmerő világcsúcsdöntés meghozta a várt hírnevet Khaire számára, aki így végleg otthagyhatta szállodai állását, és valóra válthatta régi tervét, egy saját kígyófarm létrehozását: a ma is működő intézmény célja a veszélyeztetett kígyófajok szaporítása és védelme, illetve a nagyközönség – különösen a fiatalabb generációk – oktatása, megismertetése a hüllők világával, természetével. Saját számítása szerint Khaire élete során legalább 25 ezer csúszómászót fogott el, és 6000 alkalommal szenvedett kígyóharapást – ugyan ez a legtöbb ember számára soknak tűnhet, ő úgy véli, csupán a szakmájával járó apró kellemetlenségről van szó.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.