Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hozzunk létre egy új Magyarországot Amerikában! Így indult meg egy magyar közösség fejlődése a szabadságharc leverése után. Tervek, remények és kiábrándulás a 19. század közepéről.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után rengeteg honvéd külföldön próbált szerencsét, sokan más országok függetlenségért folytatott harcát segítették: Olaszországban külön magyar légió szolgált Garibaldi zászlaja alatt. De magyar honvédeink Kars erődjének ostrománál is revansot vehettek a cári Oroszországon. Voltak azonban olyanok is, akik a békés utat választották, és elhatározták, hogy egy új kontinensen építenek olyan magyar közösséget, amelyet az óhazában nem sikerült megvalósítaniuk.
New Buda felemelkedése
Az emigránsok a legkülönfélébb motivációval indultak útnak. Valaki egy utópisztikus új magyar államot szeretett volna létre hozni a végtelennek tűnő amerikai kontinensen, mások csak egyéni boldogulásukat akarták megtalálni a lehetőségek országában. Valahol e két véglet között helyezkedett el New Buda alapítójának, Újházi Lászlónak, egykori sárosi főispánnak az akarata, aki egy kisebb csoport élén 1850-ben, a dél-iowai Decatur megyében telepedett le. Decatur megye ekkor még egy buja, érintetlen vidék volt (ha arra találunk sétálni, akkor meglepő hasonlóságokat fogunk majd felfedezni a hazai és az újmagyar vidék között).
Ám nem Újháziék voltak az egyedüli telepesek a vidéken, akkoriban ugyanis nagy létszámban érkeztek az amerikai kontinensre mások mellett németek, olaszok és írek is. Német nyelvtudásuknak köszönhetően konkvisztádor magyarjaink leginkább a németekkel találták meg a hangot, de kifejezetten jó viszonyt ápoltak a helyi Indiánokkal is, akikkel gyakran kereskedtek.
Újházi Lászlót nyakas embernek írják le a források, de egészen biztos, hogy jó politikus volt. Mivel az amerikai közélet lelkesedett Kossuth Lajosért és függetlenségi törekvéseiért, ezt kihasználva hamarosan elnyerte a New York-i és washingtoni elit szimpátiáját, amit nem akárhogyan sikerült aprópénzre váltania: az Egyesült Államok 12. elnöke, Zachary Taylor személyesen támogatta, hogy a Kongresszus jóváhagyja az első magyar település bejegyzését, New Buda néven, amelyet
minden költségtől mentesen biztosít a Magyarországról érkezett és jövőben érkező száműzöttek számára az Egyesült Államokban.
George Jones iowai szenátor engedélyével pedig még postát is nyithatott a magyar közösség, aminek köszönhetően az Egyesült Államok térképére hivatalosan is felkerültek. A posta első vezetője maga Újházi lett. Az egykori főispán ezt követően sem volt tétlen. Magyar mesterembereket, orvosokat, tanárokat kezdett toborozni. Hirdetései olyan népszerűek voltak, hogy Egyesült Államok-szerte érdeklődtek a közösség felől. Sőt, nem kis rémületet okoztak az osztrák hivatalnokoknak, mert a cenzúra ellenére New Budáról hamarosan már Magyarországon is tudtak. És a bevándorlás megindult.
…és a magyar telep hanyatlása
Ahogy a telepesek egyre nagyobb számban érkeztek a területre, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá egy aprónak tűnő gyakorlati probléma: nem mindenki szeretett volna ispánunk közelében letelepedni, mert bizony voltak a környéken ideálisabb helyszínek is. Emellett újdonsült bevándorlóink nem szoktak le a vándorlásról, és rövid időn belül új telepeket találtak maguknak, amivel megnehezítették a közösség konszenzuson alapuló döntéseinek meghozatalát is. További probléma volt, hogy sok bevándorlónak sem tőkéje, sem pedig tapasztalata nem volt a fenntartható vidéki élethez, ami miatt a kiegyezés (1867) után sokan inkább visszatértek szülőföldjükre.
Újházi László eredeti tervei között szerepelt, hogy Kossuth Lajos támogatásával fejlesztik tovább a közösséget, sőt, együtt egy forradalmi központot is létrehoznak, de Kossuth látogatása elmaradt, így terveikkel magukra maradtak. Emiatt belső feszültség alakult ki az egykori ispán és az „őstelepes” csoport között. Ráadásként a Kongresszus a gyakorlatban vonakodott attól, hogy földeket biztosítson az új telepeseknek. A belső feszültségnek, illetve a már említett külső tényezőknek köszönhetően szépen lassan erodálódni kezdett a közösség. New Buda számára végül az adta meg a kegyelemdöfést, amikor vezetőjük úgy döntött, hogy Texasba költözik. Ezzel az eredeti telepesek haragjának a kereszttüzébe került, még az oda látogató Xantus János is tunya és kapzsi embernek írta le az egykori városalapítót. Egy újabb rövid felvirágzás után egyértelművé vált, hogy a kezdeti várakozásokat a reménytelen ingatlanszerzési próbálkozások teljesen ellehetetlenítették. New Buda szépen lassan leépült, hogy átadja a helyét előbb német telepeseknek, majd az egyre nagyobb ütemben fejlődő Davis Citynek.
Magyarok Amerikában
Bár New Buda végül feledésbe merült, a következő évszázad bevándorlási hullámainak köszönhetően ma megközelítőleg 1,4 millió amerikai magyar, illetve magyar származású személy él az Egyesült Államokban.
Legtöbben Ohio államban élnek: második legnagyobb városában, Clevelandben a mai napig több tízezren laknak. A szintén Ohio államban lévő Fairport Harbor lakosainak pedig közel 12%-a magyar származású.
És te mennyire ismered ki magad az Egyesült Államokban? Töltsd ki kvízünket, és megtudod!
