Barabási Albert-László speciális kutatási területen dolgozik a matematikai és fizikai tudományok határán. Ő a kilencedik magyar az Amerikai Tudományos Akadémia tagjai között.
Az Akadémia 2005 óta hivatalosan is önálló kutatási területként határozta meg a hálózattudományt, amely nem csupán a matematika vagy a fizika része, hanem egy olyan tudományág, amelynek megvannak a maga kérdéskörei, melyek speciális kutatást és egyedi módszereket igényelnek.
Mi az a hálózattudomány?
Barabási saját elmondása szerint a hálózattudomány azt vizsgálja, hogy a hálózatok miként határozzák meg az életünket. A magyar tudós 1995 óta folytatja ezt a kutatási irányt, saját laboratóriumában, a Barabási Lab-ban azt vizsgálja kutatótársai segítségével jelenleg, hogy a hálózatok hogyan hatnak mindenre: a szubcelluláris genetikai interakcióktól elkezdve a szakmai kapcsolatokon keresztül egészen a siker eléréséig. A kutató szerint az általa is képviselt tudományág még meglehetősen fiatal, egy olyan új kutatási terület, ami csak nemrég találta meg a helyét a tudományos világban.
A hírről tudósító amerikai egyetemi lap szerint ő az első olyan oktató, akit beválasztottak a NAS-ba a Northeastern Egyetem aktív dolgozói közül. Nem ez az első tudományos akadémiai tagsága, már korábban beválasztották többek között a Massachusettsi Tudományos Akadémia és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagjai közé.
Most pedig a NAS, vagyis a National Academy of Sciences, az Amerikai Tudományos Akadémia is felkérte őt.
Korábban Bolyai-díjat kapott a magyar tudós
Barabási Albert-László, aki a fentiek mellett a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is, 2019-ben Bolyai János Alkotói Díjat is kapott a köztársasági elnöktől. A nemzetközi hírű hálózatkutató az 1998-ban alapított díj tizedik kitüntetettje.
Az 57 éves fizikus-hálózatkutató világszerte az egyik legismertebb magyar kutató, több tengerentúli egyetemen tanít, mindamellett itthon is hallgathatjuk előadásait. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, illetve több tudományos bestseller szerzője. Egyik legismertebb műve az A képlet – A siker egyetemes törvényei című mű. Ebben a hálózatkutatás sikerrel kapcsolatos vizsgálatait elemzi, kiemelve, hogy
a siker valójában annak függvénye, mit gondolnak rólunk a többiek, és hogyan reagálnak a cselekedeteinkre.
Barabási Albert-László korábban a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével, Lovász László matematikussal, és a cseh Jaroslav Nešetřil matematikussal közösen elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) Synergy Grantjét. Az akkor nekik megítélt támogatás segítségével a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével a nagy hálózatok működésének megértését vizsgálták.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés