A Magyar Honvédség sportszázadában szolgáló Havasi Gergő arra vállalkozik, hogy társával, Szabó Norberttel közösen 5200 kilométert evezve átszelje az Atlanti-óceánt. Mindezt kevesebb mint 40 nap alatt, hogy ezzel új világrekordot állítsanak fel.
Negyven napnál rövidebb idő alatt átszelni az Atlanti-óceánt egy evezős hajóval nemcsak a távolság legyőzését jelenti, hanem saját magad újraértelmezését is. Mit bírsz ki? Meddig tudsz menni, amikor a tested már régen megadta volna magát? Amikor a horizonton a végtelen kékbe olvad az ég és a víz. Amikor körülötted nincs más, csak a hullámok végtelen tánca, a nap égető perzselése és az éjszakák csillagokkal teleszórt végtelensége. 5200 kilométer, amelynek minden egyes métere a kitartás, az akaraterő és a test határainak feszegetéséről szól. A magyarországi család és barátok a világ másik végén; sem más hajó nincs a közelben, sem kikötő a láthatáron – csak te, egy pár evező és a természet nyers ereje.
Ilyen világcsúcs-kísérletre készül két magyar az óceánon
December 28-án vág neki az Atlanti-óceánnak egy magyar páros, hogy motor, vitorla és bármiféle külső segítség nélkül áthajózzon a kanári-szigeteki Teneriféről az 5200 kilométerre fekvő Antiguára, méghozzá úgy, hogy megdöntse a jelenlegi rekordot, amelyet egy új-zélandi kettős állított fel 40 nap és 5 óra evezéssel. A Magyar Honvédség sportszázadának szakaszvezetőjét három évvel ezelőtt vette rá egyik sporttársa az expedícióra, ám az ötletgazda közben kiszállt a projektből, a 29 éves Havasi Gergőben viszont megmaradt a motiváció.
Úgy kezdődött a sztori, hogy egy barátom az édesanyjától megkapta Fa Nándi Magad, uram című könyvét, ami annyira megtetszett neki, hogy elolvasta A Szent Jupát 700 napját is, amiknek a hatására elhatározta, hogy átevezi az óceánt. Ehhez kellett neki egy társ, megkérdezett engem, és én igent mondtam. Aztán kiderült, hogy ő mégsem vág bele, úgyhogy keresnem kellett magam mellé helyette valaki mást.
– idézte fel a Díványnak kalandjuk előtörténetét a katonasportoló.
Így csatlakozott hozzá idén augusztusban Szabó Norbert Ádám, akinek már nagy tapasztalata van az ilyen evezésben, hiszen Kovácsik Leventével 2015–2016 fordulóján átkajakozta az Atlanti-óceánt. Akkor 64 nap alatt tették meg ugyanezt az utat egy jóval kisebb hajóval, ami Guinness- és világrekord is lett.
15 éve kezdtem járni a tengereket, de akkor még se pénzünk, se hajónk nem volt. Azóta viszont úgy belejöttem, hogy ez után az expedíció után is megyünk a kedvesemmel meg a kiskutyánkkal Panamába, ahonnan világ körüli vitorlázásra indulunk
– árulta el az óceán másik szerelmese.
Ilyen az óceán átszelésére készült magyar hajó
A két kalandor Tenerifén a Mosolyka néven ismert kerekesszékes író, Hozleiter Fannyék házában száll meg, amíg felkészítik a hajót a nagy útra. A több mint hét méter hosszú és két méter széles vízi jármű megtervezésében és kivitelezésében az a Rakonczay Gábor segített, aki hat óceánátkelés, két grönlandi és egy déli-sarki expedíció során ért el többszörös világrekorderi címet, és a párossal egy időben ő maga is ismét teljesíti az óceánátevezést, ezúttal épp egy kenuval.
A kajakban és a kenuban kisebb a tér, ezért kevésbé komfortos, a miénk egy szélesebb hajó, aminek a meghajtásához viszont az egész testet kell használni, emiatt fárasztóbb. Ezért tervezetten háromóránként fogjuk váltani egymást az evezőknél
– mondta el Szabó Norbert Ádám.
Hiába vannak ugyanis ketten, a hajó egy evezőállásos, vagyis egyszerre mindig csak az egyikük dolgozik majd, a másik közben pihen. A hajótest epoxi erősítésű laminált üvegszövetből készült, zárt cellás habszendvics-szerkezettel, ami fennmarad a vízen akkor is, ha megsérül. Elsüllyedni azért sem tud, mert van egy speciális stabilizáló rendszere, egy 13 kilogrammos ólomkúpban végződő 1,6 méteres tőkesúly, amit úgy alakították ki, hogy 125 fokos dőlésből is visszabillenti, sőt, ha teljesen felborítja egy hullám a hajót, akkor is képes talpra állítani.
Ezek az óceán veszélyei
A kiválasztott időszak is kedvező, ilyenkor már vége a március óta tartó hurrikánszezonnak az Atlanti-óceánon, és legrosszabb esetben is csak 50 kilométer/órás szelek vannak. A hőmérséklet pedig kimondottan kellemes: éjszaka 22, napközben 34 fokok vannak. A fő veszélyforrást tehát nem az időjárás jelenti.
Ha valaki túlterheltségi állapotba kerül, mert nem tud pihenni, nem tud a szervezete regenerálódni, töltekezni, az komoly gondot jelenthet. De veszélyes lehet a tengeri betegség is, ami gyakran előfordul nagy hullámzáskor
– fejtette ki Havasi Gergő, hozzátéve, hogy ő maga is került már ilyen helyzetbe, ami nem volt túl kellemes élmény.
Bár az emberek többségének elsőként a cápák jutnak eszébe, ha a tenger veszélyeire gondol, a vízi állatok inkább valamiféle óriási halként tekintenek a hajókra, mintsem prédaként. A bálnák azonban tényleg veszélyesek lehetnek, mivel alvás közben is úsznak, így könnyen nekimehetnek a hajónak, letörhetik a stabilitását biztosító tőkesúlyt, vagy megrongálhatják a kormányt. Ezekre az eshetőségekre is felkészülve magukkal visznek egy önmagát felfújó mentőcsónakot, folyamatosan mentőmellényt fognak viselni, és ki lesznek rögzítve a fedélzethez, nehogy beleessenek a vízbe.
Így kommunikálnak a magyarok az óceánról
Emellett a Starlink, egy műholdas internetes kommunikációs eszköz segítségével folyamatosan kapcsolatban lesznek a külvilággal, és gyakorlatilag az óceán közepén is olyan internetük lesz, mint nekünk a szárazföldön. Ha netán ez is elromlana, akkor van még két nyomkövetőjük, ami kétóránként adja a pozíciójeleket, ezek révén a Honvédelmi Minisztérium weboldalán folyamatosan lehet majd látni, hogy éppen hol tartanak.
Mi 2016-ban olyanok voltunk, mint két magányos Robinson Crusoe, aki csak szöveges üzeneteket tudott küldeni. Most ha az óceán meg a műholdak is úgy akarják, akkor videóban is be tudunk majd jelentkezni
– bocsátotta előre Szabó Norbert Ádám.
Egy ilyen világcsúcskísérlet mindenesetre nem pusztán fizikai kihívás. Ez egy merész álom, amely megköveteli, hogy szembenézzenek mindazzal, amitől az emberi természet ösztönösen menekül: az egyedülléttel, a kiszolgáltatottsággal, a bizonytalansággal. Mondhatni, ez a vállalkozás a bátorság definíciója. Mert minden evezőcsapással közelebb jutnak valamihez, amit kevesen érhetnek el: a határtalan emberi teljesítményhez. Ez az a pont, ahol a hullámokkal vívott küzdelem nemcsak a tengerrel, hanem a saját félelmeikkel és kétségeikkel folytatott harc is.
Be akarjuk bizonyítani, hogy legyen bármilyen elérhetetlennek tűnő vágyad is, ha kellő hitet, kellő energiát, kellő munkát belefektetsz, akkor azt meg tudod valósítani. Ez az egyik célja is az expedíciónak, hogy erőt és és motivációt adjunk a magyaroknak
– hangsúlyozta Havasi Gergő.
Merthogy ez az, amiért a világcsúcsok születnek. Az ilyen tettek nem csupán a rekordokról szólnak, hanem a határaink újradefiniálásáról, az emberi akaraterő diadaláról és arról az inspirációról, amelyet egy ilyen elképesztő teljesítmény másoknak is nyújthat.
Ha a hajókon kívül a villamosok is érdekelnek, ide kattintva azokról is olvashatsz.
