Jövő hónaptól ingyen kerülhet a magyar műemléki épületek sokasága magántulajdonba, köztük olyan kastélyok, amelyeket az állam milliárdokért újított fel.
Magyarország kastélyai nem csupán épületek, hanem az ország gazdag történelmének és kultúrájának élő tanúi. E kastélyok falai között suttog a múlt: a díszes termek, a titkos átjárók, a pompás kertek mind mesélnek régi idők hercegeiről, grófokról és grófnőkről, a nagy bálokról és a csendes családi estékről. A kastélyok évszázadokon átívelő történetei magukban hordozzák a dicsőséget, a szerelmet, a harcokat és a tragédiákat. Ahogy belépünk egy-egy kastély kapuján, a történelem egy darabkáját érintjük meg: egy elveszett világot, amely mégis itt él, közvetlenül a szemünk előtt. Ezek az építészeti remekművek, legyenek akár felújítottak vagy romosak, emlékeztetnek arra, hogy
a múlt és a jelen egyaránt formálják identitásunkat, és hogy a történelem szálai mindig átszövik mindennapjainkat.
Magántulajdonba kerülhetnek a magyar kastélyok
Június közepén fogadta el az Országgyűlés a kastélytörvény módosított változatát, amely csaknem félszáz műemléki védettségű épület és a hozzájuk tartozó park magánosítását teszi lehetővé augusztustól. A képviselők második olvasatban is jóváhagyták a Lázár János miniszter nevével fémjelzett jogszabályt, amelyet előzőleg a köztársasági elnök tavaly normakontrollra küldött meg az Alkotmánybíróságnak. Novák Katalin úgy vélte ugyanis, hogy a tervezett szabályozás nem biztosítja a nemzeti vagyon megfelelő védelmét.
Így változott a kastélytörvény
A módosított törvény azonban nem sokban különbözik az eredetitől. Meghatározta a korábban kipontozva hagyott időtartamot, ameddig az ingyenesen átadott kastélyok elidegenítési és terhelési tilalom alá esnek: ez 99 év. Kikerült viszont belőle az a melléklet, amely nevesítette az igényelhető kastélyokat. Mostantól tehát en bloc vonatkozik a szaktárca irányítása alatt álló költségvetési szerv vagy gazdasági társaság által vagyonkezelt kastélyokra, ami azt jelenti, hogy ingyenesen magánkézbe vagy tartós vagyonkezelésbe adható bármelyik műemlék, amely Lázár minisztériuma alá tartozik.
47 magyar kastélyról lehet szó
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felügyeli a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-t (NÖF), amely 47 ilyen ingatlan vagyonkezeléséért felel. Ezek közül az eredeti jegyzék 12 különösen értékes, jó állapotú épületet tartalmazott, amelyeket az elmúlt években tettek rendbe. Az Index összeállítása szerint Nádasdladányban a Nádasdy-kastélyt 2 milliárd forintból újította fel az állam, a bajnai Metternich-kastélyt 2,4 milliárdból, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra 3 milliárdot költöttek, a dégi Festetics-kastélyra pedig 2,8 milliárdot (részben uniós forrásból). A privatizációs listán olyan épületegyüttesek is szerepeltek, mint a sárvári Nádasdy-vár és a sümegi püspöki kastély parkostul-mindenestül. Viszont onnantól, hogy ezek már nem nevesülnek, még inkább szabad a vásár.
A szakminiszter azzal az érvvel védte meg a magánosítás ötletét, hogy a magyar állam nem jó gazdája a műemlék épületeknek.
A kastélyok felújítását is állják
Annyi bizonyos, hogy az új törvény a magántulajdonosok számára még a felújítási költségek fedezetét is biztosítja. A Válasz Online úgy tudja, hogy vagy két tucat olyan kastély is lehet a csomagban, amelyet úgy adhatnak el, hogy az új gazdának sosem kell oda beengednie a látogatókat. A törvény ugyanis csak azok esetében írja elő a látogathatóságot, ahol a vagyonátadás napján közgyűjtemény működik. Ilyen például a majki, a tatai és a füzérradványi kastély, amelyek közérdekű muzeális kiállítóhely besorolással rendelkeznek. (Az aktuális jogállás egyébként a MuzeumStat oldalon ellenőrizhető.) A használaton kívüli műemlékekre ez értelemszerűen nem vonatkozik, így árulkodó lehet, hogy a NÖF a péceli kastélyt már idén tavasszal bezárta, az iszkaszentgyörgyinek pedig nemrégiben tették ki a bérlőjét, és arra is lakat került.
A törvény tisztázza a kastélyokban található múzeumi javak helyzetét is: a közgyűjteményi alapleltárban szereplő műtárgyak továbbra is az épületekben maradnának, de nem kerülnének magántulajdonba, hanem vagyonkezelői szerződést kötne rájuk az új fenntartó. A többi ingóság, például a kifejezetten a kastélyokba vásárolt bútorok, festmények az épületekkel együtt cserélhetnek gazdát.
Ezek az új magyar kastélytulajdonosok kötelességei
A Nemzeti Kastély- és Várprogramban felújításokra elköltött 55 milliárd forint jelentős része uniós forrásból származott, és ezekhez különféle vállalások, fenntartási kötelezettségek társultak. Az új tulajdonosok/vagyonkezelők ezeket átvállalják, de az ilyen épületek esetében Lázár Jánosnak előzetesen ki kell kérnie az átadásról szóló döntés előtt az uniós forrásokért felelős miniszter, Navracsics Tibor véleményét. Hogy vele mennyire találják majd meg a közös hangot, egyelőre nem tudni, az viszont már most látszik, hogy az ÉKM és Agrárminisztérium egymásnak feszült egy másik tulajdonátadás kapcsán.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának székhelyül szolgáló Csáky–Bolza-kastély magánosítása ellen a héten több hazai szervezet is tiltakozott. Ennek a kastélynak a története 1908-ra nyúlik vissza, amikor gróf Csáky Albin és felesége, Bolza Anna nyaralót építettek a helyére. Az államosítás után az ingatlan több közintézmény kezelésében volt, majd 1994-ben került a nemzeti parkhoz, amely a területen látogatóközpontot és egy állatparkot is fenntart, saját milliárdos értékű fejlesztésből pedig itt hozták létre az ország első vízi tanösvényét. A 24.hu értesülése szerint az Agrárminisztérium ellenzi a reprivatizációt, és ezt jelezte az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. A magánosítás ellen érvelt a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is, amelyek levélben fordultak a szaktárcához.
Lánszki Regő építészeti államtitkár szerint azonban a kastélyok magánkézbe kerülésének nagyon komoly feltételei vannak, az új tulajdonosnak 10 éves felújítási és 30 éves üzemeltetési tervet kell bemutatnia, amit ha nem teljesít, büntetőkamatot kell fizetnie. Emellett ha a kastélyokat nem is feltétlenül, de a kastélyparkokat mindenképp nyitva kell tartani a látogatók előtt az év minden napján.
Ha érdekel, hogy az ingyenes kastélyok mellett mennyibe kerül manapság egy átlagos panellakás, az alábbi cikkünkben arról is olvashatsz.
