Ez a világ legmagányosabb fája: fajtája miatt nem is élhetne a területen

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy széljárta öbölben, az Új-Zélandhoz tartozó, szubantarktiszi Campbell-szigeten áll a világ legmagányosabbjaként emlegetett fája, amely természetes élőhelye nem is ezen a területen volna. „Társasága” nemhogy nincs, a legközelebbi fa is több mint 270 kilométerrel odébb él, az Auckland-szigeteken.

Az új-zélandi növény azután lett világelső magányosságban, miután az előző rekordert, a szaharai Ténéré akácot egy kamionsofőr „lekaszálta”.

9 méter a világ legmagányosabb fája

Úgy tartják, hogy a mostanra 9 méteresre nőtt szitka lucot (Picea sitchensis) a 20. század elején, 1907 körül ültethette Új-Zéland akkori főkormányzója, Lord Ranfurly. A legtöbben azt gondolják, a fát éppen elszigeteltsége tartja ilyen hosszan életben, ráadásul olyan körülmények között, amelyet e faj elvileg el sem tud viselni.

A Campbell-sziget ugyanis az egész, zord szubantarktiszi térség legfelhősebb vidéke: évente 325 napig esik az eső, emellett 100 napon át orkánerejű a szél is. A jelek szerint azonban a lucfenyőt ez egy cseppet sem érdekli:

a faj átlagos ütemének akár tízszeresével növekszik.

Nem is úgy néz ki, mint a többi

A fenyő azért is különleges, mert amúgy teljesen más, mint szitka luc társai: kúpos korona helyett gömbölyű, karfiolszerű az alakja. Ennek valószínűleg az az oka, hogy egykor a szigeten tartózkodó meteorológusok kivágták karácsonyfának a növény központi törzsét. A kutatók 2014-es vizsgálatai során kiderült, hogy az évgyűrűk a föld feletti nukleáris kísérletekből származó radioaktív szenet is tartalmaznak, amely

Idézőjel ikon

a fa számára az antropocén, vagyis az ember korának kezdetét jelző adatként szolgálhat.

Noha a Campbell-szigeten valóban nem él más fa, a térségnek igen gazdag a növényvilága. A helyet az 1810-es felfedezése óta bálna- és fókavadászatra, valamint legeltetésre használták.

Ha érdekel, milyen lehet a világ legkisebb erdője, ezt a cikket is ajánljuk.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.