1000 éves magra leltek a Júdeai-sivatagban: döbbenetes, hogy mi kelt ki belőle

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az 1000 éves mag egy elveszettnek hitt fafajhoz tartozhat, amelyből egykor történelmi jelentőségű gyógyító balzsam készülhetett.

A kutatóknak csaknem 14 évükbe telt, hogy fát neveljenek abból az ősi magból, amelyet az 1980-as években régészek találtak meg a Júdeai-sivatag egyik barlangjában. A „Sheba” névre keresztelt fa mostanra 3 méter magasra nőtt, lehetőséget adva a tudósoknak, hogy feltárják különleges tulajdonságait.

Az 1000 éves mag rejtélye

A kutatók a Communications Biology című tudományos folyóiratban publikálták tanulmányukat, amelynek keretében a fán DNS-vizsgálatot, illetve kémiai és radiokarbonos elemzéseket is végeztek, ami fontos információkkal szolgált eredetét illetően. Kiderült például, hogy a mag, amelyből Sheba kifejlődött,

Idézőjel ikon

a 933 és 1202 közötti időszakból származik.

A tudósok úgy gondolják, hogy egy mára kihalt fapopulációból maradt fenn, amely a mai Izraelt, Palesztinát és Jordániát magában foglaló dél-levantei régióban volt honos, és a maga nemében egyedülállónak tekinthető.

Gyógyhatású lehet a fa balzsama

A tanulmány valószínűnek tartja, hogy kifejlett állapotában ez a fafaj lehet a Bibliában „tsori” néven említett gyantaszerű kivonat forrása, amelyet

Idézőjel ikon

a Genezis, Jeremiás és Ezékiel könyvében gyógyításra használtak.

„A bibliai balzsam forrása régóta vita tárgyát képezi” – fogalmaztak a kutatók, akik úgy vélték, a fa Gileád történelmi régiójához kapcsolódik, amely a Jordán folyótól keletre, a Yarmuk folyó és a Holt-tenger északi vége között található.

A Commiphora nemzetség tagjai értékes növényi olajakat tartalmaznak
Fotó: Fireshot / Getty Images Hungary

A kutatók azt is megállapították, hogy Sheba a „Commiphora” nemzetséghez tartozik, amely a mintegy 200 növényfajt felsorakoztató mirha és tömjénfélék (Burseraceae) családjának része. Ezek a növények elsősorban Afrikában, Madagaszkáron és az Arab-félszigeten honosak. Továbbra sem világos azonban, hogy a fa konkrétan melyik fajnak a tagja, mivel ez idáig nem virágzott, így nem termelte meg azt a szaporítóanyagot, amely részletesebb elemzések alapjául szolgálhatna.

Egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy Sheba közeli rokonságban áll három Commiphora fajjal (C. angolensis, C. neglecta és C. tenuipetiolata), amelyek Dél-Afrikában élnek. A fát ugyanakkor nem köti olyan erős kapcsolat az illatos gyantát termelő Commiphora fajokhoz, mint amilyen például a C. Gileadensis. Egyes kutatók az utóbbit tartják a „júdeai balzsam” vagy „Gileád balzsam" nevű értékes parfüm és tömjén történelmi forrásának.

Kezdeti hipotézisükben a kutatók Shebát is ide sorolták, ám a fában lévő aromás vegyületek hiánya miatt ezt az elképzelést végül elvetették. A kutatók által elvégzett elemzések más tényezők mellett – beleértve azt, hogy a magot Júdeai-sivatag északi részén fedezték fel – azt sugallják, hogy inkább a bibliai tsori származhat belőle.

Rákellenes tulajdonságokkal bír

Leveleinek és gyantájának kémiai elemzése kimutatta, hogy a fa úgynevezett pentaciklusos triterpenoidokban gazdag, amelyek biológiailag aktív vegyületekként gyulladás- és rákellenes tulajdonságokkal bírnak. A tanulmány alapján a levelek és a szárak

Idézőjel ikon

gazdagok egy szkvalén nevű természetes, olajos anyagban is, amelynek antioxidáns és bőrsimító hatást tulajdonítanak.

A kutatók megjegyezték, hogy a fában előfordul egy további vegyület is, amely potenciálisan rákellenes tulajdonságú lehet, ám ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

Az 1000 éves magból nevelt fa lehet a forrása a tsori néven ismert bibliai balzsamnak
Fotó: Madeleine_Steinbach / Getty Images Hungary

„Úgy gondoljuk, hogy megállapításaink alátámasztják hipotézisünket, miszerint Sheba egy kihalt vagy legalábbis kiirtott növénycsaládot képviselhet, amely egykor őshonos volt az említett vidékén, és amely a bibliai szövegekben tsoriként említett, gyógyhatású, de nem illatos gyanta értékes forrása lehet” – emelték ki a szakemberek.

A tudósok ettől függetlenül nem tettek le a júdeai balzsam eredetének feltérképezéséről sem. Azt remélik, hogy az ezt hordozó Commiphora faj máig fennmaradt, csak még nem sikerült azonosítani.

Kíváncsi vagy arra is, hogy vajon hol található valójában a bibliai Édenkert? Akkor olvasd el ezt a cikkünket is. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Tényleg olyan borzalmasak a magyar munkahelyek, amilyennek a Z generáció látja azokat?

A Z generáció sokszor türelmetlennek, követelőzőnek vagy alázat nélkülinek tűnik a munkahelyeken. De lehet, hogy nem velük van a baj, hanem azzal, amit a korábbi generációk természetesnek vettek. A fizetetlen gyakornoki munkával, a túlórával, a tekintélyelvű vezetéssel és azzal, hogy a munka sokszor a magánéletnél is előrébb van a listán.

Offline

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb vízeséseit?

A világ legismertebb vízesései nemcsak természeti csodák, hanem népszerű turisztikai látványosságok is, amelyek évente több millió embert vonzanak. Némelyik hatalmas méretével, mások különleges környezetükkel vagy lenyűgöző szépségükkel váltak világhírűvé. De vajon te felismered őket egyetlen fotó alapján?

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.