A hidegháború alatt sokan sokféleképp próbáltak a vasfüggöny mögül kiszabadulni és Nyugatra szökni: a disszidálás egyedi és vakmerő módját választotta Liliana Gaszinszkaja szovjet-ukrán pincérnő, aki egy szál piros bikiniben vetette ki magát egy hajóból az ausztrál partoknál, pár hónappal később pedig már pikáns fotósorozathoz állt modellt.
1979. január 15-én éjszaka egy férfi a kutyáját sétáltatta a sydney-i kikötőnél, amikor legnagyobb döbbenetére egy piros bikinit viselő, feltűnően csinos fiatal nő emelkedett ki a tengerből, és hiányos angoltudással segítségért esdekelt: mint kiderült, a rejtélyes hableány épp akkor szökött meg egy szovjet utasszállító hajóról, és menedékjogot szeretett volna kérni a szigetországban. Az akkor tizennyolc éves hölgy már régóta tervezte a disszidálást, és szándékosan vetette vízbe magát.
Gyerekkorától szökni készült a szovjet világból
Liliana Gaszinszkaja Kelet-Ukrajnában, Alcsevszk városában látta meg a napvilágot zenész édesapa és színésznő édesanya lányaként: gyerekkorától elbűvölte őt a színes magazinokban és külföldi filmekben látott nyugati életforma, amióta csak az eszét tudta, azon volt, hogy egy szép napon elhagyja a szocialista vadkeletet. A középiskola elvégzése után Odesszába költözött, ahol beállt tanulónak a helyi flottához – csinos külseje és kellemes modora tökéletes hajópincérnő-jelöltté tette őt, és senkiben sem keltett gyanút, hogy szorgosan tanul angolul, hiszen ezt a szakma velejárójának gondolták. A bizalmi jelentések ugyanakkor beszámoltak róla, hogy Liliana naphosszat külföldi – görög, olasz, amerikai – matrózokkal csevegett, és gyakran ékszereket, elegáns ruhákat szerzett tőlük, amiket nagyra értékelt.
A fiatal nő végül a Leonyid Szobinov operaénekesről elnevezett luxus-óceánjáróra került, melyet egy brit hajózási társaság üzemeltetett, kibérelve a hajót legénységével együtt a szovjetektől: a Szobinov szó szerint bejárta a világot, Odesszából az angliai Southamptonba hajózott, ahol felvette az utasokat, majd a mediterrán térség és a Vörös-tenger érintésével, az Indiai-óceánon keresztül utazott Ausztráliába. A személyzetet természetesen árgus szemekkel figyelték a KGB emberei, a büfében dolgozó Gaszinszkaja többször is figyelmeztetésben részesült, mivel folyamatosan a külföldi utasokkal ismerkedett, sőt, olykor a fedélközben enyelgett titokban nyugati férfiakkal. A jelentés szerint a lány egy alkalommal egy angol zenész kabinjában járt titokban, a férfi pedig nem sokkal később azt állította, meglopták, alkalmi vendége viszont tagadta a vádat.
40 percig úszott az éjszakai tengerben sérült bokával
Liliana egész úton arra készült, hogy Ausztráliába disszidál, és új életet kezd a szigetországban, melynek szépségét korábban magazinok fotóin csodálta: amikor azonban a legénység Perth közelében rövid időre partra szállt, a biztonsági személyzet folyamatosan szemmel tartotta őket, így esély sem volt a szökésre. A pincérnő új, vakmerő tervet eszelt ki: úgy döntött, Sydney-hez érve a tengerbe veti magát, és úszva jut el reménybeli választott hazájába. Szerencséjére aznap este a személyzet többi tagja kellően leittasodott az érkezés örömére tartott partin, melytől ő rosszullétre hivatkozva távol tartotta magát – miközben társai buliztak, Liliana a kabinjában bikinire vetkőzött, az ágyáról felmászott a hajóablakba, majd kivetette magát rajta. Minden ingóságát, még az útlevelét is hátrahagyta, a piros fürdőruhán kívül egyedül a gyűrűjét tartotta magán.
A nagy ugrásban a nő felsértette a bokáját, fájdalmak közepette, a vaksötétben úszott át a tengeren, míg 40 perccel később partra nem ért – szerencséjére a seb nem vérzett, így a cápák nem vették észre a vízben úszó finom vacsorát. A Szobinov fedélzetén hamar észlelték Gaszinszkaja eltűnését: amikor bizonyossá vált, hogy a nő kijuthatott a partra, a KGB emberei értesítették a sydney-i szovjet konzulátust, az ausztrál bulvársajtó azonban gyorsabb volt: a Daily Mail munkatársai oltalmuk alá vették, és egy titkos, biztonságos helyre szállították a csinos disszidenst. Az akció mögött természetesen nem annyira emberbaráti szándék, mintsem a konkurencia kijátszása lapult, a Mail ugyanis szerette volna kizárólag magának lefoglalni a „piros bikinis lány” elképesztő sztoriját.
Ausztráliában és a szovjeteknél is felhördülést keltett az ügy
Az újságírók egy tolmács segítségével kikérdezték Lilianát, aki elmondta, hogy gyűlöli a kommunista rendszert, Ausztráliában szeretne élni, és színésznői, illetve modellkarrierről álmodozik – mint fogalmazott, a szovjet boltok kínálata gyér és unalmas, és a Szovjetunióban „mindent üldöznek, ami szexi”. Az eltökélt fiatal lány sztorijából óriási szenzáció kerekedett, további sorsa azonban kérdésessé vált, a törvény szerint ugyanis minden illegális bevándorlót, köztük a hajók fedélzetén megbújt szökevényeket, mérlegelés nélkül ki kellett utasítani Ausztráliából.
Végül mindössze négy nappal Gaszinszkaja partra vetődése után Michael MacKellar bevándorlásügyi miniszter – addig hallatlan módon – törvényes menekültstátuszban részesítette a csinos disszidenslányt, mely döntés viták tárgya lett az ausztrál parlamentben. Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy formás idomai és hírneve miatt vették védelmükbe a szovjet pincérnőt, miközben a háború elől menekült vietnámi és kambodzsai határsértők sorsára magasról tesznek, válaszként MacKellar úgy nyilatkozott, nem a pincérnő szépsége, hanem eltökéltsége és a szigetország irányába tanúsított szeretete miatt döntött így.
Az ügy a szovjet oldalon is nagy port vert fel, a Komszomol – a kommunista párt ifjúsági szervezete – gyűlésén szónoklatban ítélték el a Nyugat-imádó fiatal nő tettét, aki otthagyta hazáját, melyért szülei nemzedéke a vérét ontotta a világháborúban. A nyomozás feltárta Gaszinszkaja korábbi kilengéseit – lásd fentebb –, végül arra jutott, hogy nyugati kémszervezetek kompromittálták a züllöttnek, politikailag megbízhatatlannak nyilvánított lányt, hamis propagandával csábítva őt a nyugati élet felé. Úgy találták, a pincérnő nem volt államtitkok birtokában, így nem is adhatott ki bizalmas információt, ezért más disszidensekkel ellentétben nem hazaárulás – mely 15 évig terjedő börtönnel volt büntetendő –, hanem csupán illegális határátlépés vádjával sújtották, és megvonták tőle a szovjet állampolgárságot. Liliana szüleinek címzett levelét, melyben bocsánatot kért tőlük hirtelen távozásáért, a KGB kézbesítés nélkül elkobozta.
Pikáns fotókon dobta le magáról a piros bikinit
Mindeközben hősünk menekültvízummal a zsebében építeni kezdte modellkarrierjét, kezdetnek elfogadta a hírhedt Penthouse férfimagazin 15 ezer dolláros ajánlatát, és az újság első ausztrál számának címlapján mutatta meg bájait, a belső oldalakon pedig ezúttal a bikinit is ledobta magáról. Hamarosan összejött a Daily Mail egyik fotósával, Graeme Fletcherrel – a nős, többgyerekes férfi otthagyta a családját az új románc kedvéért –, aki sikeresen egyengette a karrierjét: a csinos disszidenslány diszkótáncosként és lemezlovasként dolgozott, és tévésorozatokban kapott statisztaszerepeket.
A lehetőségek azonban hamar elapadtak, és a Fletcherrel való kapcsolatnak is gyorsan vége lett: 1981-ben Gaszinszkaja azzal került a hírekbe, hogy egy jelentés szerint hazalátogatott a Szovjetunióba, és ottani állampolgársága megújítását kérte, amit a hatóságok megtagadtak. A bevándorlásellenes erők természetesen azonnal támadásba lendültek, követelték, hogy ne újítsák meg a nő menekültvízumát, toloncolják ki Ausztráliából, miközben ő maga mindenestül tagadta a vádakat: végül a hatóságok úgy döntöttek, választott hazájában maradhat.
Három évvel később Liliana férjhez ment egy milliomos ingatlanmágnáshoz, Ian Haysonhoz, akitől gyerekei is születtek, azonban ez a kapcsolat sem bizonyult hosszú életűnek: 1990-ben a pár elvált, a nő pedig Londonban kezdett új életet. Az egykori piros bikinis lány – akiről a szkeptikusabbak úgy tartják, valójában egy ócska fürdőruhában vetette magát vízbe, és a Daily Mail munkatársai adták rá utólag a híres ruhadarabot – ma is a brit fővárosban él családjával, kerüli a nyilvánosságot, és nem hajlandó kommentálni a vele kapcsolatos pletykákat.
